KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÜZENETE A FELSŐ-TISZA-VIDÉKÉN ÉS A SZILÁGYSÁGBAN
A kirándulás a Kárpát-medence gazdag középkori egyházi örökségét mutatja be, kilenc református és két római katolikus műemléktemplomon keresztül. A szilágysági és nyírségi templomok különleges értékei a gótikus és román kori építészeti megoldások, a 14-18. századi freskók (Szent György és a sárkány, Szent László legendák), valamint a pataki mesterek által festett kazettás mennyezetek. Az épületek története szorosan összefonódik a magyar nemesi családokkal (Bánffy, Bátori, Ákos nemzetség), és a reformáció elterjedésével Erdélyben. A templomok máig élő gyülekezetek otthonai, ahol a hagyományőrzés és a megújulás egyszerre van jelen.
1.NAP: SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY ÉS SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN
Ó f e h é r t ó – L a s k o d – B a k t a l ó r á n t h á z a – T a r p a – V á m o s a ty a – L ó ny a
Első napunkon a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék középkori templomait járjuk körbe, melyeket a 13–15. században nemesi családok (Bátoriak, Gutkeled nemzetség) építtettek. A látnivalók között feltűnnek a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló freskók, a liliomos református falfestések, valamint a ritka gótikus építészeti részletek és fa harangtornyok. Az épületek története egyben a hitvallásváltásokról (katolikus–református) és a középkori mesterek vándorlásáról is tanúskodik.
B e r e g d a r ó c (szállás) Hét csillag üdülő és konferenciaközpont (közös vacsora és reggeli másnap indulás előtt).
2.NAP: A SZILÁGYSÁG LEGSZEBB REFORMÁTUS TEMPLOMAI
Á k o s – S o m ly ó ú j l a k – Sz i l á gy s o m ly ó – Sz i l á gy k r a sz n a – Sz i l á gy n a gy f a l u
A második nap során felkeressük Szilágy megye legértékesebb református műemléktemplomait. Megcsodálhatjuk a kazettás mennyezeteket, a gótikus és román kori építészeti részleteket, valamint az újjáépített ólomüveg ablakokat. Az út során bepillantást nyerhetünk a helyi gyülekezetek gazdag történelmébe, néprajzi hagyományaiba és a templomokhoz fűződő érdekes helyi mondákba is.
Szakmai vezetőnk: Prokopp Mária professor emerita, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.
Helyi szakmai vezetőnk: Szatmári István építész, műemlékvédelmi szakértő, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara alelnöke, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke.
Ófehértói római katolikus templom
A 14. századból származik, és a Bátori családhoz köthető. Déli homlokzatán Kőmíves Mihály 1641-es felirata és liliomos festése látható. Belsejében kiemelkedő látványosság a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló hatalmas freskó, valamint más középkori bibliai jelenetek és szentábrázolások.
Laskodi református templom
Első említése 1483-ból származik, de eredeti, torony nélküli épülete valószínűleg a 13–14. század fordulóján épült. A templomot a 18–19. században többször átépítették, a torony 1863-ra készült el. Az 1999-es feltárások során előkerült középkori falképek közül kiemelkedik a 14. századi Szent László-ciklus, valamint Szent György- és Utolsó ítélet-ábrázolás.
Baktalórántházi római katolikus templom
A templom különlegessége vakolat nélküli fala, melyen a történeti építési rétegek jól olvashatók, valamint a sötétre égetett téglákból kialakított „szőnyegminta”. A 2011-ben feltárt freskók közül kiemelkedik a ritka Szent László mennyei koronázását ábrázoló jelenet. A szentély és a hajó falain további jelenetek láthatók, mint Szent Dorottya legendája, Szent Ilona a Szent Kereszttel, valamint a keresztrefeszítés és Árpád-házi Szent Erzsébet alakja, amelyek a 15. század elején készültek.
Tarpai református templom
Eredetileg a 14. században épült, majd a Bátoriak idején, a 15. században jelentősen átalakították. A 16. század közepén a református hitre tértek, 1795-ben pedig hatalmas teremtemplomot és 45,5 méter magas tornyot emeltek. Értékes középkori részei a fennmaradt falak, a két déli kapu, a Bátori-címeres kőtábla, valamint a ritka, jó állapotban megőrzött gótikus ajtólap. Különleges látványosságai a 15. századi falképek, köztük Szent György sárkányküzdelme, a keresztrefeszítés és Szent Mihály alakja.
Vámosatya református templom
Valószínűleg 1289 és 1334 között épült, alaprajzi elrendezése hasonlóságot mutat a környék más középkori templomaival. A szentély kőbordás boltozatának címerpajzsos zárókövén a Gutkeled nemzetség címere látható. A templom 1565 körül került a reformátusokhoz, berendezéséből kiemelkedik a Felső-Tisza-vidék legkorábbi fa karzata (1769) és a 26,5 méteres fa harangtorony, amely a világörökségi várományos listán szerepel. A falakon előkerült 17. századi falfestmény-töredékek hasonlóságot mutatnak a csarodai díszítésekkel, restaurálásuk részben a 2001-es árvíz után történt.
Lónyai református templom
A 14. század elejéről származó, egyszerű szerkezetű falusi lovagkori emlék, amely szentélyének bordás keresztboltozatával egy regionális templomcsalád tagja. Az épületet a „mosolygó szenteket” ábrázoló mester freskói díszítették, köztük a Köpönyeges Madonna és Szent György alakja. A 15. századi kifestés nyomán itáliai trecento hatású apostolképek is láthatók, míg a 17. századi virágmintás díszítés és a mellette álló, 1781-ben épült 26 méteres fa harangtorony a templom későbbi rétegeit képviseli.
Ákosi református templom
A 12–13. században épült az Ákos nemzetség családi monostoraként, és a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban fennmaradt románkori bazilikája. A háromhajós, két tornyos, téglából épült templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják. Az évszázadok során tűzvész, török támadás és villámcsapás is károsította, de a 19. század végén Schulek Frigyes vezetésével műemléki helyreállításon esett át. Napjainkban Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke.
Somlyóújlak református templom
A rejtekfolyosós templom egy 13. századi, Árpád-kori eredetű épület, amelynek hajója és tornya román stílusjegyeket őriz. Eredeti szentélye 1866-os tűzvészben leomlott, helyette barokk stílusban építettek újat. A 2010-es és 2012-es régészeti feltárások során előkerült az eredeti sokszögű szentély, valamint egy 16. századi nemesi kettős sír, benne gazdag ruházatú férfi és nő maradványaival, feltehetően a helyi Sutak-Újlaki család tagjaival.
Szilágysomlyó református templom
A templom története a 16. század elején kezdődött egy vesszőtemplommal. A jelenlegi kőtemplom 1670-ben épült, de a 18. század elején hadi események következtében ismét elpusztult. Az 1729–1736 között újjáépített, zsindelyes fatornyos templom 1815-ben már kőtornyot kapott. A kazettás mennyezetet Pataki János (1737), az orgonát Johannes Hahn (1769) készítette, a toronyórát pedig 1817-ben szerelték be.
Szilágykraszna református templom
A 14. századi késő gótika idején épült, legjelentősebb dísze Pataki Asztalos István 1736-os kazettás mennyezete. A gyülekezet több mint 3000 lelket számlál, gazdag egyházi élettel, néphagyományokkal, különleges úrasztali kelyhekkel. A templomot a 20. század elején és 2007–2014 között is teljesen felújították, ma élő közösségi és turisztikai központ.
Szilágynagyfalu református templom
Egy Árpád-kori településen, a Bánffy család támogatásával épült gótikus kolostortemplom, amelyet a reformáció idején vettek birtokba a reformátusok. Az épületet a történelem során török és Habsburg pusztítások, valamint tűzvészek is károsították, de a 19. század végére újjáépült. 2020–2021-ben Róth Miksa tervei alapján megkezdték a templom ólomüveg ablakainak restaurálását, amelyekbe református szimbólumokkal és bibliai igékkel ellátott medalionok is kerültek.
