BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.16.3//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Matiné
X-ORIGINAL-URL:https://demomatine.lionheart.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260912T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260912T193000
DTSTAMP:20260615T224948
CREATED:20260613T214448Z
LAST-MODIFIED:20260613T214729Z
UID:7642-1789200000-1789241400@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Baranya rejtett kincsei: talpastól a zsúptetőig
DESCRIPTION:Útvonalunk a délnyugat-dunántúli talpas vázas\, karós sárfalú népi építészetet mutatja be. Nagydobsza fő attrakciója az 1853-ban épült Talpasház\, a református Szigetvidék tipikus épülete\, benne szabadkéményes konyhával és fatornáccal. Patapoklosi két látnivalója a Szigetvári János Tájház festett gerendákkal\, faragványokkal\, valamint az 1794-es barokk református templom páratlan értékű festett fakazettáival. Magyarlukafa az 1979-ben nyílt\, 1860 körüli talpasházas Néprajzi Műhely\, ahol egykori alkotótáborokban városi fiatalok tanulták a népi mesterségeket (szövés\, fazekasság\, faragás). A telken áttelepített pajták és a Kaptár Egyesület munkái mai napig őrzik a hagyományokat.\nSzigetvári János Ybl-díjas építészmérnök (1929-2000) több évtizedes munkássága során nagyon sokat tett a megye népi építészeti kincseinek felkutatásáért\, azok műemléki védelméért és fenntartásáért. \nSzakmai vezetőink:\nSzigetvári Krisztián építészmérnök\, történész\, műemlékvédelmi szakmérnök\, a tervtanács titkára\, a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának műemlékfelügyelője. Spanyol építészettörténetet tanít a Pécsi Tudományegyetemen.\nNagy Dénes magyar-ausztrál matematikus\, tudomány- és kultúrtörténész\, a világ több neves felsőoktatási intézményében volt oktató egyetemi tanár\, a Nemzetközi Szimmetria Társaság alapító elnöke\, az MTA-VEAB Népi Építészeti Munkabizottságának elnöke\, az argentin SEMA építészeti szervezet (Buenos Aires) tiszteletbeli tagja\, a Lvivi Műegyetem építész karának díszdoktora\, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja\, a taliándörögdi TÉKA Nép(i)építészeti Napok elindítója\, szervezője. \nNagydobsza – Talpasház \n1853-ban Benked István építette\, talpas-vázas falszerkezetű\, karós sárfalú\, a délnyugat-dunántúli hagyományőrző\, ún. faházövezet\, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. Zsúpfedele alatt szoba\, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra.\nAz 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző\, ún. faházövezet\, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. A Benked család lakta generációkon át. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház\, amely 1855-ben lakásnak épült\, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel. \n \nPatapoklosi \nSZIGETVÁRI JÁNOS TÁJHÁZ \nPatapoklosi település tájháza műemlékvédelem alatt áll\, külön múzeumot alakítottak ki a helytörténet bemutatására\, ahol folyamatos kiállítás működik. Különlegessége\, hogy az egyik szoba mennyezeti gerendái festettek az ajtaja pedig különleges fafaragványokkal ékesített.  \n \nTemplom \nPatapoklosi református temploma festett fakazettáival a magyar és az európai kultúra páratlan értékű emléke. Az 1794-ben barokk stílusban épült református templom műemlék védelem alatt áll. A templom az év minden napján megtekinthető. A fenti telefonszámon illetve a helyi önkormányzat email címén célszerű időpontot egyeztetni. \n \n  \nMAGYARLUKAFAI NÉPRAJZI MŰHELY TÖRTÉNETE\n1979–1984 \n“Van egy falu Baranya megyében\, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni\, faragni\, agyagozni\, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek\, kenyeret sütnek\, primitív hajlékokat építenek\, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek\, beszélgetnek\, ősi dalokat énekelnek\, táncolnak\, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.”\nTarján Gábor\, 1984 \nDél-Zselic Magyarlukafán fennmaradt utolsó talpasházát az 1970-es évek végén a Baranya Megyei Tanács megvásárolta. Az 1860 körül épült romos házat helyreállították\, majd a Janus Pannonius Múzeum kezelésébe adták. 1979 márciusában nyílt meg a lukafai tájház\, amely még abban az évben néprajzi tábornak adott otthont. A berendezést is az első táborlakók készítették. Egyetlen szempont vezérelte őket: a hagyományos paraszti kultúrákból átmenteni mindazt\, ami saját korukhoz is szól. Kiállításunkban egymás mellé állítottuk a környékről származó tárgyakat\, amelyek a Magyarlukafai Néprajzi Műhely résztvevőinek inspirációt adhattak\, és azokat\, amelyeket itt\, ebben a házban készítettek. \n \nA népi műemlékház egykori füstöskonyhájában étkezőt\, az utcafronti szobában bőrös- és szövőműhelyt\, a hátsó\, nagyobb helyiségben fazekas műhelyt alakítottak ki\, melybe a hedrehelyi Bencsik család felszerelése került koronggal\, gyúrópaddal\, mázörlővel. A tájház telkére 1980 nyarán Istvándiból egy gerendavázas pajtát telepítettek át\, ez fogadta be a fafaragóműhelyt. A következő évben a megyei tanács Somogyhatvanban vásárolt egy fészer-pajtát\, amelyet Hegedűs József somogyhárságyi kézműves kisiparos irányításával az alkotótábor ösztöndíjasai és az Iparművészeti Főiskola építész hallgatói építettek fel újra a telken. \nNéhány év múlva a műhely hatására olyan fiatalok is érkeztek\, akik már nemcsak a nyári tábor lakói voltak\, hanem a vidéki életformát választva letelepedtek a faluban. A megyei tanács megvásárolta számukra a falu lakatlan házait\, amelyekbe bérlőkként költöztek be. A Magyarlukafai Néprajzi Műhelyt és alkotótáborait a Janus Pannonius Múzeum néprajzos muzeológusai\, Dr. Andrásfalvy Bertalan és Tarján Gábor szervezték. 1979 és 1984 között több száz résztvevője volt a táboroknak. \n \nA Kaptár Egyesület Baranya megyében 1987-ben alakult\, a Magyarlukafai Néprajzi Műhelyben alkotó és oktató kézműves mesterek összefogásával. Az alapítók fő célja a népi kultúra értékeinek óvása\, a hagyományos népi kismesterségek megőrzése\, továbbadása\, a kézműves technikákkal készült tárgyak népszerűsítése. A Kaptár Egyesülethez az évek során sok baranyai mester\, a kézművességet magas szinten művelő\, tehetséges pedagógus\, tanár\, népművelő csatlakozott. A tagok 1988-óta folyamatosan tanították a kézműves mesterségeket gyerekeknek és felnőtteknek\, rendszeresen tartottak játszóházi foglalkozásokat\, szakköröket\, részt vettek mesterség bemutatókon\, kézműves vásárokon. A Kaptár Egyesület tagjainak munkáit szinte évente lehet látni országos és a régióban szervezett kiállításokon\, de sok alkotónak van látogatható műhelye is. \nforrás: nagydobsza.hu / zrinyi-zoldut.hu / magyarlukafa.hu\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/baranya-rejtett-kincsei-talpastol-a-zsuptetoig/
LOCATION:Budapest
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/Patapoklosi_tajhaz.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260918T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260919T193000
DTSTAMP:20260615T224948
CREATED:20260601T172407Z
LAST-MODIFIED:20260613T225616Z
UID:7049-1789714800-1789846200@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Középkori templomok üzenete a Felső-Tisza-vidékén és a Szilágyságban
DESCRIPTION:A kirándulás a Kárpát-medence gazdag középkori egyházi örökségét mutatja be\, kilenc református és két római katolikus műemléktemplomon keresztül. A szilágysági és nyírségi templomok különleges értékei a gótikus és román kori építészeti megoldások\, a 14-18. századi freskók (Szent György és a sárkány\, Szent László legendák)\, valamint a pataki mesterek által festett kazettás mennyezetek. Az épületek története szorosan összefonódik a magyar nemesi családokkal (Bánffy\, Bátori\, Ákos nemzetség)\, és a reformáció elterjedésével Erdélyben. A templomok máig élő gyülekezetek otthonai\, ahol a hagyományőrzés és a megújulás egyszerre van jelen. \n1.NAP: SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY ÉS SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN\nÓ f e h é r t ó – L a s k o d – B a k t a l ó r á n t h á z a – T a r p a – V á m o s a ty a – L ó ny a \nElső napunkon a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék középkori templomait járjuk körbe\, melyeket a 13–15. században nemesi családok (Bátoriak\, Gutkeled nemzetség) építtettek. A látnivalók között feltűnnek a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló freskók\, a liliomos református falfestések\, valamint a ritka gótikus építészeti részletek és fa harangtornyok. Az épületek története egyben a hitvallásváltásokról (katolikus–református) és a középkori mesterek vándorlásáról is tanúskodik. \nB e r e g d a r ó c (szállás) Hét csillag üdülő és konferenciaközpont (közös vacsora és reggeli másnap indulás előtt). \n2.NAP: A SZILÁGYSÁG LEGSZEBB REFORMÁTUS TEMPLOMAI\nÁ k o s – S o m ly ó ú j l a k – Sz i l á gy s o m ly ó – Sz i l á gy k r a sz n a – Sz i l á gy n a gy f a l u \nA második nap során felkeressük Szilágy megye legértékesebb református műemléktemplomait. Megcsodálhatjuk a kazettás mennyezeteket\, a gótikus és román kori építészeti részleteket\, valamint az újjáépített ólomüveg ablakokat. Az út során bepillantást nyerhetünk a helyi gyülekezetek gazdag történelmébe\, néprajzi hagyományaiba és a templomokhoz fűződő érdekes helyi mondákba is. \nSzakmai vezetőnk: Prokopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész\, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.\nHelyi szakmai vezetőnk: Szatmári István építész\, műemlékvédelmi szakértő\, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara alelnöke\, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke. \nÓfehértói római katolikus templom \nA 14. századból származik\, és a Bátori családhoz köthető. Déli homlokzatán Kőmíves Mihály 1641-es felirata és liliomos festése látható. Belsejében kiemelkedő látványosság a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló hatalmas freskó\, valamint más középkori bibliai jelenetek és szentábrázolások. \n \nLaskodi református templom \nElső említése 1483-ból származik\, de eredeti\, torony nélküli épülete valószínűleg a 13–14. század fordulóján épült. A templomot a 18–19. században többször átépítették\, a torony 1863-ra készült el. Az 1999-es feltárások során előkerült középkori falképek közül kiemelkedik a 14. századi Szent László-ciklus\, valamint Szent György- és Utolsó ítélet-ábrázolás. \n \nBaktalórántházi római katolikus templom \nA templom különlegessége vakolat nélküli fala\, melyen a történeti építési rétegek jól olvashatók\, valamint a sötétre égetett téglákból kialakított „szőnyegminta”. A 2011-ben feltárt freskók közül kiemelkedik a ritka Szent László mennyei koronázását ábrázoló jelenet. A szentély és a hajó falain további jelenetek láthatók\, mint Szent Dorottya legendája\, Szent Ilona a Szent Kereszttel\, valamint a keresztrefeszítés és Árpád-házi Szent Erzsébet alakja\, amelyek a 15. század elején készültek. \n \nTarpai református templom \nEredetileg a 14. században épült\, majd a Bátoriak idején\, a 15. században jelentősen átalakították. A 16. század közepén a református hitre tértek\, 1795-ben pedig hatalmas teremtemplomot és 45\,5 méter magas tornyot emeltek. Értékes középkori részei a fennmaradt falak\, a két déli kapu\, a Bátori-címeres kőtábla\, valamint a ritka\, jó állapotban megőrzött gótikus ajtólap. Különleges látványosságai a 15. századi falképek\, köztük Szent György sárkányküzdelme\, a keresztrefeszítés és Szent Mihály alakja. \n \nVámosatya református templom \nValószínűleg 1289 és 1334 között épült\, alaprajzi elrendezése hasonlóságot mutat a környék más középkori templomaival. A szentély kőbordás boltozatának címerpajzsos zárókövén a Gutkeled nemzetség címere látható. A templom 1565 körül került a reformátusokhoz\, berendezéséből kiemelkedik a Felső-Tisza-vidék legkorábbi fa karzata (1769) és a 26\,5 méteres fa harangtorony\, amely a világörökségi várományos listán szerepel. A falakon előkerült 17. századi falfestmény-töredékek hasonlóságot mutatnak a csarodai díszítésekkel\, restaurálásuk részben a 2001-es árvíz után történt. \n \nLónyai református templom \nA 14. század elejéről származó\, egyszerű szerkezetű falusi lovagkori emlék\, amely szentélyének bordás keresztboltozatával egy regionális templomcsalád tagja. Az épületet a „mosolygó szenteket” ábrázoló mester freskói díszítették\, köztük a Köpönyeges Madonna és Szent György alakja. A 15. századi kifestés nyomán itáliai trecento hatású apostolképek is láthatók\, míg a 17. századi virágmintás díszítés és a mellette álló\, 1781-ben épült 26 méteres fa harangtorony a templom későbbi rétegeit képviseli. \n \nÁkosi református templom \nA  12–13. században épült az Ákos nemzetség családi monostoraként\, és a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban fennmaradt románkori bazilikája. A háromhajós\, két tornyos\, téglából épült templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják. Az évszázadok során tűzvész\, török támadás és villámcsapás is károsította\, de a 19. század végén Schulek Frigyes vezetésével műemléki helyreállításon esett át. Napjainkban Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke. \n \nSomlyóújlak református templom \nA rejtekfolyosós templom egy 13. századi\, Árpád-kori eredetű épület\, amelynek hajója és tornya román stílusjegyeket őriz. Eredeti szentélye 1866-os tűzvészben leomlott\, helyette barokk stílusban építettek újat. A 2010-es és 2012-es régészeti feltárások során előkerült az eredeti sokszögű szentély\, valamint egy 16. századi nemesi kettős sír\, benne gazdag ruházatú férfi és nő maradványaival\, feltehetően a helyi Sutak-Újlaki család tagjaival. \n \nSzilágysomlyó református templom \nA templom története a 16. század elején kezdődött egy vesszőtemplommal. A jelenlegi kőtemplom 1670-ben épült\, de a 18. század elején hadi események következtében ismét elpusztult. Az 1729–1736 között újjáépített\, zsindelyes fatornyos templom 1815-ben már kőtornyot kapott. A kazettás mennyezetet Pataki János (1737)\, az orgonát Johannes Hahn (1769) készítette\, a toronyórát pedig 1817-ben szerelték be. \nSzilágykraszna református templom \nA 14. századi késő gótika idején épült\, legjelentősebb dísze Pataki Asztalos István 1736-os kazettás mennyezete. A gyülekezet több mint 3000 lelket számlál\, gazdag egyházi élettel\, néphagyományokkal\, különleges úrasztali kelyhekkel. A templomot a 20. század elején és 2007–2014 között is teljesen felújították\, ma élő közösségi és turisztikai központ. \n \nSzilágynagyfalu református templom \nEgy Árpád-kori településen\, a Bánffy család támogatásával épült gótikus kolostortemplom\, amelyet a reformáció idején vettek birtokba a reformátusok. Az épületet a történelem során török és Habsburg pusztítások\, valamint tűzvészek is károsították\, de a 19. század végére újjáépült. 2020–2021-ben Róth Miksa tervei alapján megkezdték a templom ólomüveg ablakainak restaurálását\, amelyekbe református szimbólumokkal és bibliai igékkel ellátott medalionok is kerültek. \n \nForrás: oroksegtura.hu / templomut.hu / lovagkiraly.org / welcometoromaia.eu / szilagynagyfaluref.ro\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/kozepkori-templomok-uzenete/
LOCATION:Budapest
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/akos.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260923T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260923T203000
DTSTAMP:20260615T224948
CREATED:20260613T201011Z
LAST-MODIFIED:20260613T210830Z
UID:7614-1790190000-1790195400@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nA belépés díjtalan!\nElőadók:Albert Anna Leona\, Gubinecz Ákos – énekKovács Nemes Andor – narrációErdő Zoltán – tárogatóDobozy Ágoston – zongoraAz Anima Musicae Kamarazenekar vonósnégyese \n\n\n\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/penta-essentia-memento-1526-zene-az-ot-geniusz-foldjerol-4/
LOCATION:Magyar Kulturális Központ Zágráb\, Ul. Augusta Cesarca 10.\, Zagreb\, 10000\, Croatia (Local Name: Hrvatska)
CATEGORIES:Koncert,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/05/PentaEssentia-kamara-scaled.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260924T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260924T203000
DTSTAMP:20260615T224948
CREATED:20260613T230532Z
LAST-MODIFIED:20260613T231047Z
UID:7677-1790276400-1790281800@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában
DESCRIPTION:részletek hamarosan…
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/palosok-nyomaban/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/DSCN7981-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261007T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261007T193000
DTSTAMP:20260615T224948
CREATED:20260613T195051Z
LAST-MODIFIED:20260613T195619Z
UID:7608-1791396000-1791401400@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nA belépés díjtalan!\nElőadók:Albert Anna Leona\, Gubinecz Ákos – énekKovács Nemes Andor – narrációErdő Zoltán – tárogatóDobozy Ágoston – zongoraAz Anima Musicae Kamarazenekar vonósnégyese \n\n\n\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/penta-essentia-memento-1526-zene-az-ot-geniusz-foldjerol-3/
LOCATION:Zsinagóga Lendva\, Spodnja ulica 5.\, Lendava\, 9220\, Slovenia
CATEGORIES:Koncert,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/05/PentaEssentia-kamara-scaled.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261017T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261017T120000
DTSTAMP:20260615T224948
CREATED:20260613T212328Z
LAST-MODIFIED:20260613T225807Z
UID:7636-1792231200-1792238400@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Millenáris
DESCRIPTION:részletek hamarosan…
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/millenaris/
LOCATION:Millenáris\, Kis Rókus u. 16-20.\, Budapest\, Budapest\, 1024\, Hungary
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/millenaris.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261029T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261029T203000
DTSTAMP:20260615T224948
CREATED:20260613T232543Z
LAST-MODIFIED:20260613T232543Z
UID:7682-1793300400-1793305800@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában
DESCRIPTION:részletek hamarosan…
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/palosok-nyomaban-2/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/DSCN7981-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261114T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261114T190000
DTSTAMP:20260615T224948
CREATED:20260613T215446Z
LAST-MODIFIED:20260613T215713Z
UID:7652-1794643200-1794682800@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Árpád-kori templomi örökségünk a Mecsek délnyugati lábánál
DESCRIPTION:Valamennyi templom eredete a 13. századba vezethető vissza\, román kori gyökerekkel. Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. Sarlós Boldogasszony-templomának alsó toronyrésze Árpád-kori\, felső szintje későbarokk. Kővágótöttös Szent Miklós-temploma a 13. században épült\, mai formáját 1780-as átépítés után nyerte\, a középkori ablakot és kaput is visszaállították. Bakonya Szent György-temploma a környék legnagyobb középkori temploma volt; ma is láthatók román kori ablakai\, kora gótikus kapuja és freskótöredékei. Hetvehely Öregtemploma késő román\, egyenes záródású falusi templomtípus\, 15. századi falképekkel – bár ezeket sajnos korom borította\, egy részük eltűnt. \nSzakmai vezetőnk:\nSzigetvári Krisztián építészmérnök\, történész\, műemlékvédelmi szakmérnök\, a tervtanács titkára\, a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának műemlékfelügyelője. Spanyol építészettörténetet tanít a Pécsi Tudományegyetemen. \nKővágószőlős – Sarlós Boldasszony-templom  \nA templom legkorábbi része\, a torony alsó szintje a 13. század végén épült\, román kori ablakpárokkal. Az eredeti gótikus épületet 1763-72 között lebontották\, helyére későbarokk templom épült. Egyetlen középkori részlet a torony alsó fele\, melyet 1974-79-es restaurálás során eredeti formájában helyreállítottak – a középkori és 18. századi részt eltérő színű vakolattal különítették el. A berendezés copf stílusú\, főoltárképét Karl Bachmann festette. A szószék és gyóntatószék a pécsi székesegyházból\, a feszület a jakab-hegyi pálos kolostorból származik. \nÉrdekességek: A terület már a kőkortól folyamatosan lakott (római villa\, ókeresztény sírkamra\, longobárd és avar leletek). A Jakab-hegyen volt a pálos rend első háza (1225 körül). 1981-ben a templom mellett egy 15. századi\, háromosztatú\, pincés lakóházat tártak fel. \n \nKővágótöttös – Szent Miklós-templom \nA 13. században (egyes források szerint 12. század) épült templom a török hódoltságot túlélte\, de 18. század elejére leromlott. 1726-ban restaurálták\, majd 1780-ban barokk ízlés szerint átépítették: a szentélyt nagyobbra bővítették\, a déli keskeny román ablakokat szélesebbre cserélték\, kórust és orgonát építettek. 1980-83 között nagyszabású restaurálás zajlott: az 1780 utáni állapotot állították vissza\, de bemutatták a középkori részleteket is. Kibontottak egy középkori ablakot\, a déli bejáratot eredeti formájában állították helyre. A középkori keresztelőkút ma is látható. A copf szószéket elbontották\, a barokk berendezésből csak kevés maradt\, a jelenlegi berendezési tárgyak újak. \nKülönlegessége\, hogy 2005-ben Toronyzenét alakítottak ki\, mely naponta 14 és 18 órakor a rövidített Bányászhimnuszt játssza. \n \nBakonya – Szent György-templom \nA templom már 1235-ben szerepel\, a környék legnagyobb és legerősebb középkori temploma volt. 1332-ben kimagaslóan magas egyházi adót fizetett\, ami jelentőségét mutatja. 1800-ban barokk ízlés szerint átépítették\, keresztházzal bővítették\, ekkor középkori jellege elhomályosult. Az 1970-es években végzett kutatás és helyreállítás során a keresztházat elbontották\, és visszaállították a középkori román állapotot. Ma keletelt\, félköríves apszisú\, zárt román stílusú templom nyugati toronnyal. Kívül látható egy kora gótikus kapu és két román kori\, 13. századi ablak. Belül 13. századi freskótöredékek (glóriaív maradványa) és 15. századi festésnyomok (tárcsadísz\, sarus-köpenyes alak) figyelhetők meg. \nKülönlegesség: A hagyomány szerint a Jakab-hegyi pálos kolostorból származó keresztelőkút (eredetileg szenteltvíztartó) látható. \n \nHetvehely – Öregtemplom \nAz Árpád-kori\, késő román templom a 13. században épült\, egyenes szentélyzáródású falusi templomtípus. Középkori titulusa ismeretlen\, ma Szentháromság tiszteletére szentelték. A 15. században falképekkel díszítették\, melyeket később lemeszeltek. A török hódoltság alatt rommá vált\, majd 1757-ben barokk stílusban helyreállították\, fatornyot is kapott. 1883-ban új templomot építettek\, a régi gazdasági épületté vált: hajójából szénapajta\, szentélyéből és sekrestyéjéből húsfüstölő lett. Emiatt a 15. századi falképeket vastag korom borította. 1911-ben a legépebb freskókat lefejtették és a Szépművészeti Múzeumba szállították\, de a II. világháborúban eltűntek. Végleges helyreállítása 1975-ben történt. \nKülönlegessége\, hogy ma is láthatók középkori részletei (gótikus oltár\, ülőfülke\, háromkarélyos ablak). Az épület festőien elrejtve\, düledező lépcsőn közelíthető meg. \n \nforrás: varlekszikon.hu / kozepkoritemplomok.hu / kirandulssatervezo.hu \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/arpad-kori-templomi-oroksegunk-a-mecsek-delnyugati-labanal/
LOCATION:Budapest
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/bakonya.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261126T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261126T203000
DTSTAMP:20260615T224948
CREATED:20260613T232804Z
LAST-MODIFIED:20260613T232813Z
UID:7684-1795719600-1795725000@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában
DESCRIPTION:részletek hamarosan…
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/palosok-nyomaban-3/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/DSCN7981-scaled.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR