BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.16.3//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://demomatine.lionheart.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260828T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260829T193000
DTSTAMP:20260615T133737
CREATED:20260613T022045Z
LAST-MODIFIED:20260613T225345Z
UID:7589-1787900400-1788031800@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Árpád-kori kincseink a nyugati határvidéken – A Batthyányiak nyomában
DESCRIPTION:A kétnapos szakmai kirándulás központi témája a Batthyány család öröksége és az Árpád-kori templomépítészet a nyugati határvidéken. A program a magyar–osztrák–szlovén (Őrség-Őrvidék-Muravidék) határháromszög gazdag építészeti és kulturális emlékeit mutatja be. \nAz 1. nap középpontjában a Batthyány család öröksége áll: a Batthyány-Strattmann-kastély a család egykori rezidenciája\, ahol boldog Batthyány-Strattmann László szemorvos élt és gyógyított. A kastély története a 15. századtól\, a Vadászlak pedig a hercegi vadászszenvedélyről mesél. Magyarszecsőd és Döröske Árpád-kori templomai a 13. századi román építészet remekei. Napunkat Őrvidéken zárjuk\, megnézzük Güssing várát – a Batthyányak ősi székhelyét -\, amely egy vulkáni kúpon áll\, 1157-ből. \nSzállásunk: N o v á k f a l v a\, a Kőszegi-hegység lábánál\, szoborparkkal\, Trianoni Emlékparkkal és tisztító hegyi levegővel. \nA 2. nap a szlovéniai Muravidék templomait járjuk be: Domonkosfa román bélletes kapuja párducos kereszttel\, Nagytótlak körtemploma 13. századi kupolafreskókkal\, Mártonhely gótikus temploma Johannes Aquila 1392-es falképeivel (festői önarckép)\, végül Csesztreg barokk freskói ifj. Dorffmeister Istvántól. A második napunk a Kárpát-medence nyugati kapujának sokszínű örökségét tárja fel. \nSzakmai vezetőink:\nProkopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész\, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.\nKoppány András régész\, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) munkatársa.\nSoós Péter szlovéniai-magyar történész\, kutató\, a lendvai magyar nemzetiségi tévéstúdió szerkesztő-riportere. Kutatási témája Sokol\, Orel és a Levente mozgalom a Muravidéken. 2022-ben elnyerte a Muravidéki Kutatói Díjat. \n1. NAP: ÁRPÁD-KORI TEMPLOMAINK – A BATTHYÁNYIAK NYOMÁBAN \nDöröske Szent Jakab-templom \nA templom országos védettségű\, 13. századi Árpád-kori műemlék. A kisméretű\, egyhajós\, félköríves szentélyű templomot feltételezhetően a Döröskei család építtette a 13. század közepén (első okleveles említése 1276). A török korban pusztulásnak indult\, a 18. században helyreállították. Az 1894-es átalakítás során új ablakokat és nyugati bejáratot nyitottak\, ami eltakarta\, de megőrizte középkori formáját. Az 1992-es régészeti feltárás során előkerült az eredeti 13. századi déli kapu\, három román kori ablak\, valamint a szentélyféloszlopok és fogazott párkány maradványai. A templom ma is használatos\, jelentős turisztikai vonzerővel bír. \n \nMagyarszecsőd Kisboldogasszony-templom \nA templom az Árpád-kori falusi téglaépítészet kiemelkedő emléke. A területet 1205-ben II. András adományozta egy vasvári várjobbágy azzal a meghagyással\, hogy Mindenszentek tiszteletére templomot építsen. Az egyhajós\, román stílusú templom 1242–1260 között téglából épült. A késő román provinciális építészet remeke. Figyelemre méltó a déli kapu részlete\, sárkányos és bimbós fejezete\, valamint a homlokzati lizénák fény-árnyék játéka. A templombelsőben feliratos falképek\, barokk oltár Mária születésével\, Szentháromság-szoborcsoport\, valamint Szent István és Szent László szobra látható. A templom a dunántúli román kori építészet egyik legszebb emléke\, teljes külső-belső helyreállítása az 1970-es évek közepén fejeződött be. \n \nKörmend Batthyány-Strattmann-kastély \nMagyarország öt kiemelkedő kastélyegyüttese közé tartozik. Története a 15. századig nyúlik vissza; mai barokk formáját Batthyány Lajos nádor építtette. A vizesárokkal övezett végvárból a 18. században reprezentatív főúri kastéllyá alakították át\, melyet fasorokkal\, melléképületekkel és előudvarral egészítettek ki. A kastélyban élt és gyógyított a boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László szemészorvos. Az épületben egykor hatalmas levéltár\, értékes könyvtár és országos hírű fegyvertár volt. A II. világháború után az orosz megszállás súlyos károkat okozott: berendezéseket széthordták\, az irattárat részben elégették. A megmentett levéltár ma a Magyar Országos Levéltárban kutatható. A kastély ma is a magyar kastélyépítészet meghatározó emléke. \n \nDr. Batthyány-Strattmann László (1870-1931) a főúri család pinkafői ágából származott. Bécsben végzett orvosként előbb Köpcsényben\, majd Körmenden működtetett magánkórházat. A hercegi címet 1915-ben kapta meg. Jövedelmének kétharmadát gyógyításra fordította\, évente mintegy 5000 beteget ingyen kezelt\, 3000 szemműtétet végzett. Feleségével 33 évig élt boldog házasságukban\, 14 gyermekük született. Életében már „a szegények orvosaként” tisztelték. II. János Pál pápa 2003-ban boldoggá avatta. Ereklyéje a németújvári ferences templomban\, emléktemploma és szobra Körmenden található. A körmendi kórház 1934-ben felvette nevét. \n \nVadászlak \nA körmendi várkertben található Vadászlakot Batthyány Ödön herceg építtette\, hogy vadászszenvedélyének hódolhasson. Az épület első lakója Petrzilka Ferenc Károly\, az uradalmi erdészet és kertészet vezetője volt haláláig (1927). A szovjet hadsereg távozása után az épület erdészeti irodaként szolgált\, majd állapota leromlott. A 2016/17-es felújítás során homlokzatot\, tetőt\, nyílászárókat újították fel\, akadálymentesítették a belső tereket. Ma állandó kiállítások láthatók itt: a várkert és a vadászlak története\, Szinetár Miklós emlékkiállítás\, Carolus Clusius nyugat-magyarországi tevékenysége\, valamint Molnár Lajos madárgyűjteménye. \n \nGüssingi kastély / Németújvár \nA kastély Burgenland legrégebbi vára\, amelyet 1157-ben egy kialudt vulkáni kúpon építettek. 1524-ben került a Batthyány család birtokába\, akik a török veszély miatt téglavárrá bővítették. A 18. században stratégiai jelentőségét vesztette\, a magas fenntartási költségek (pl. tetőadó) miatt pusztulni hagyták. 1870 óta egy alapítvány tulajdona. A vár ma is a Batthyány családhoz kötődik\, jelenlegi kurátor Batthyány László Edmund gróf. A várban található a ferences kolostor és a családi kripta. A kiterjedt restaurálás után a vár 200 évvel ezelőtti állapotában látható. A tatárjáráskor sem tudták elfoglalni\, 1459-ben itt választották III. Frigyest magyar királlyá. \n \nNovákfalva Üdülőfalu \nA szakmai kirándulás szálláshelye Novákfalva Üdülőfalu\, amely a Kőszegi-hegység lábánál\, Velem kapujában\, az Alpokalján található. A zárt\, kerítéssel körülhatárolt területen 52 kis ház várja a vendégeket\, összesen 180 férőhellyel. A házak hagyományőrző megjelenésűek\, de összkomfortosak.  Az üdülőfalu sétálóútjait magyar történelmi hősök és irodalmárok bronzszobrai díszítik. A környezet arborétumszerű\, különleges növényekkel. A falu 2001-ben\, az államalapítás millenniumán nyílt. Itt található a Trianoni Emlékpark és egy 2024-ben megnyílt Képtár is. A hely nyugodt atmoszférájú\, Magyarország legtisztább szubalpini levegőjével\, ami légzőszervi betegek számára is jótékony. \n \n2. NAP: ÁRPÁD-KORI TEMPLOMAINK A MURAVIDÉKEN \nDomonkosfa Szent Márton templom \nDomonkosfán tekinthető meg a Muravidék egyik legkorábbi\, román stílusban épített temploma\, amelyet először Szent Vencel\, majd Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel\, majd Szent Márton lett a védőszentje. Az 1230-ban épült római katolikus templomot egykor még freskók díszítették\, azonban ezek az idő múlásával elvesztek. A téglából épült templom különlegességének számít a bélletes kapu\, amely a román kori építészet hagyományait őrzi – a kétoldalt kidolgozott három oszlop állat- és növényornamentikában olvad egybe. A templom déli portálja felett egy különleges motívum is található: épületszobrászatilag is jelentős és egyedülálló a bárány helyett párduc vagy nőstényoroszlán által tartott kereszt. \n \nMártonhely Szent Márton-templom \nA martjanci (Mártonhely) Szent Márton-templom 1392-ben épült gótikus stílusban. Kívül-belül festett\, külsején Szent Kristóf-freskó látható. Kiemelkedő művészettörténeti értéke a szentély szinte érintetlenül megmaradt falképegyüttese\, amelyet Johannes Aquila radkersburgi festő készített. A boltozaton az evangélisták szimbólumai (ember\, oroszlán\, bika\, sas)\, a falakon az apostolok\, női szentek (köztük Árpád-házi Szent Erzsébet)\, valamint Szent Márton életének jelenetei láthatók. Különlegesség a festő önarcképe és céhcímere. A hajó freskói részben elpusztultak. A templom ma is használt\, értékes falképeit szellőzőrendszer védi. \n \nNagytótlak Szent Miklós körtemplom \nA Szent Miklós körtemplom (rotunda) a szlovéniai Muravidéken\, Nagytótlakon (Selo) található\, alig pár kilométerre a magyar határtól. A 13. század első felében épült román stílusú templom Szlovénia egyik legjelentősebb román kori építészeti emléke. Lábazata vulkáni kőzetből\, falai téglából készültek. Különlegessége a kupolában és a félköríves fülkékben fennmaradt\, 1300–1400 körüli falfestmény-ciklus\, amely Jézus életútját\, szenvedéstörténetét és szenteket ábrázol. A kupola csúcspontjában Krisztus mandorlában\, szivárványon áll. A templomot a 20. században többször restaurálták\, ma is használják\, miséznek benne. \n \nCsesztreg Szent Móric plébániatemplom \nA templom a 13. század második felében épült\, első említése 1323-ból származik. A 16. század végétől protestáns kézen volt\, 1665-ben a katolikusok visszavették és újjáépítették. Jelenlegi barokk arculatát 1803-as renoválásakor nyerte el\, amikor ifj. Dorffmeister István festette freskóit. A képeket később Storno Ferenc megújította\, majd 1993-94-ben Pintér Attila restaurálta. Az egyhajós templom nyújtott\, nyolcszögzáródású szentéllyel és homlokzati toronnyal épült. Mennyezetén három nagy kompozíció: Az Egyház diadala\, prófétákkal\, angyalfigurákkal. A karzaton Szent Flórián és Szent Donát látható. Dorffmeister késő barokk freskói a korabeli klasszicizmussal szemben már archaikusnak számítottak. \n \nForrás: varlexikon.hu / muzeumkormend.hu / kirandulastippek.hu \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/arpad-kori-kincseink-a-nyugati-hatarvideken-a-batthyanyiak-nyomaban/
LOCATION:Novákfalva Üdülőfalu\, Rákóczi u. 2.\, Velem\, Vas\, 9726\, Hungary
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/Nagytotlak-Szent-Miklos-templom.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260918T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260919T193000
DTSTAMP:20260615T133737
CREATED:20260601T172407Z
LAST-MODIFIED:20260613T225616Z
UID:7049-1789714800-1789846200@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Középkori templomok üzenete a Felső-Tisza-vidékén és a Szilágyságban
DESCRIPTION:A kirándulás a Kárpát-medence gazdag középkori egyházi örökségét mutatja be\, kilenc református és két római katolikus műemléktemplomon keresztül. A szilágysági és nyírségi templomok különleges értékei a gótikus és román kori építészeti megoldások\, a 14-18. századi freskók (Szent György és a sárkány\, Szent László legendák)\, valamint a pataki mesterek által festett kazettás mennyezetek. Az épületek története szorosan összefonódik a magyar nemesi családokkal (Bánffy\, Bátori\, Ákos nemzetség)\, és a reformáció elterjedésével Erdélyben. A templomok máig élő gyülekezetek otthonai\, ahol a hagyományőrzés és a megújulás egyszerre van jelen. \n1.NAP: SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY ÉS SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN\nÓ f e h é r t ó – L a s k o d – B a k t a l ó r á n t h á z a – T a r p a – V á m o s a ty a – L ó ny a \nElső napunkon a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék középkori templomait járjuk körbe\, melyeket a 13–15. században nemesi családok (Bátoriak\, Gutkeled nemzetség) építtettek. A látnivalók között feltűnnek a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló freskók\, a liliomos református falfestések\, valamint a ritka gótikus építészeti részletek és fa harangtornyok. Az épületek története egyben a hitvallásváltásokról (katolikus–református) és a középkori mesterek vándorlásáról is tanúskodik. \nB e r e g d a r ó c (szállás) Hét csillag üdülő és konferenciaközpont (közös vacsora és reggeli másnap indulás előtt). \n2.NAP: A SZILÁGYSÁG LEGSZEBB REFORMÁTUS TEMPLOMAI\nÁ k o s – S o m ly ó ú j l a k – Sz i l á gy s o m ly ó – Sz i l á gy k r a sz n a – Sz i l á gy n a gy f a l u \nA második nap során felkeressük Szilágy megye legértékesebb református műemléktemplomait. Megcsodálhatjuk a kazettás mennyezeteket\, a gótikus és román kori építészeti részleteket\, valamint az újjáépített ólomüveg ablakokat. Az út során bepillantást nyerhetünk a helyi gyülekezetek gazdag történelmébe\, néprajzi hagyományaiba és a templomokhoz fűződő érdekes helyi mondákba is. \nSzakmai vezetőnk: Prokopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész\, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.\nHelyi szakmai vezetőnk: Szatmári István építész\, műemlékvédelmi szakértő\, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara alelnöke\, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke. \nÓfehértói római katolikus templom \nA 14. századból származik\, és a Bátori családhoz köthető. Déli homlokzatán Kőmíves Mihály 1641-es felirata és liliomos festése látható. Belsejében kiemelkedő látványosság a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló hatalmas freskó\, valamint más középkori bibliai jelenetek és szentábrázolások. \n \nLaskodi református templom \nElső említése 1483-ból származik\, de eredeti\, torony nélküli épülete valószínűleg a 13–14. század fordulóján épült. A templomot a 18–19. században többször átépítették\, a torony 1863-ra készült el. Az 1999-es feltárások során előkerült középkori falképek közül kiemelkedik a 14. századi Szent László-ciklus\, valamint Szent György- és Utolsó ítélet-ábrázolás. \n \nBaktalórántházi római katolikus templom \nA templom különlegessége vakolat nélküli fala\, melyen a történeti építési rétegek jól olvashatók\, valamint a sötétre égetett téglákból kialakított „szőnyegminta”. A 2011-ben feltárt freskók közül kiemelkedik a ritka Szent László mennyei koronázását ábrázoló jelenet. A szentély és a hajó falain további jelenetek láthatók\, mint Szent Dorottya legendája\, Szent Ilona a Szent Kereszttel\, valamint a keresztrefeszítés és Árpád-házi Szent Erzsébet alakja\, amelyek a 15. század elején készültek. \n \nTarpai református templom \nEredetileg a 14. században épült\, majd a Bátoriak idején\, a 15. században jelentősen átalakították. A 16. század közepén a református hitre tértek\, 1795-ben pedig hatalmas teremtemplomot és 45\,5 méter magas tornyot emeltek. Értékes középkori részei a fennmaradt falak\, a két déli kapu\, a Bátori-címeres kőtábla\, valamint a ritka\, jó állapotban megőrzött gótikus ajtólap. Különleges látványosságai a 15. századi falképek\, köztük Szent György sárkányküzdelme\, a keresztrefeszítés és Szent Mihály alakja. \n \nVámosatya református templom \nValószínűleg 1289 és 1334 között épült\, alaprajzi elrendezése hasonlóságot mutat a környék más középkori templomaival. A szentély kőbordás boltozatának címerpajzsos zárókövén a Gutkeled nemzetség címere látható. A templom 1565 körül került a reformátusokhoz\, berendezéséből kiemelkedik a Felső-Tisza-vidék legkorábbi fa karzata (1769) és a 26\,5 méteres fa harangtorony\, amely a világörökségi várományos listán szerepel. A falakon előkerült 17. századi falfestmény-töredékek hasonlóságot mutatnak a csarodai díszítésekkel\, restaurálásuk részben a 2001-es árvíz után történt. \n \nLónyai református templom \nA 14. század elejéről származó\, egyszerű szerkezetű falusi lovagkori emlék\, amely szentélyének bordás keresztboltozatával egy regionális templomcsalád tagja. Az épületet a „mosolygó szenteket” ábrázoló mester freskói díszítették\, köztük a Köpönyeges Madonna és Szent György alakja. A 15. századi kifestés nyomán itáliai trecento hatású apostolképek is láthatók\, míg a 17. századi virágmintás díszítés és a mellette álló\, 1781-ben épült 26 méteres fa harangtorony a templom későbbi rétegeit képviseli. \n \nÁkosi református templom \nA  12–13. században épült az Ákos nemzetség családi monostoraként\, és a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban fennmaradt románkori bazilikája. A háromhajós\, két tornyos\, téglából épült templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják. Az évszázadok során tűzvész\, török támadás és villámcsapás is károsította\, de a 19. század végén Schulek Frigyes vezetésével műemléki helyreállításon esett át. Napjainkban Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke. \n \nSomlyóújlak református templom \nA rejtekfolyosós templom egy 13. századi\, Árpád-kori eredetű épület\, amelynek hajója és tornya román stílusjegyeket őriz. Eredeti szentélye 1866-os tűzvészben leomlott\, helyette barokk stílusban építettek újat. A 2010-es és 2012-es régészeti feltárások során előkerült az eredeti sokszögű szentély\, valamint egy 16. századi nemesi kettős sír\, benne gazdag ruházatú férfi és nő maradványaival\, feltehetően a helyi Sutak-Újlaki család tagjaival. \n \nSzilágysomlyó református templom \nA templom története a 16. század elején kezdődött egy vesszőtemplommal. A jelenlegi kőtemplom 1670-ben épült\, de a 18. század elején hadi események következtében ismét elpusztult. Az 1729–1736 között újjáépített\, zsindelyes fatornyos templom 1815-ben már kőtornyot kapott. A kazettás mennyezetet Pataki János (1737)\, az orgonát Johannes Hahn (1769) készítette\, a toronyórát pedig 1817-ben szerelték be. \nSzilágykraszna református templom \nA 14. századi késő gótika idején épült\, legjelentősebb dísze Pataki Asztalos István 1736-os kazettás mennyezete. A gyülekezet több mint 3000 lelket számlál\, gazdag egyházi élettel\, néphagyományokkal\, különleges úrasztali kelyhekkel. A templomot a 20. század elején és 2007–2014 között is teljesen felújították\, ma élő közösségi és turisztikai központ. \n \nSzilágynagyfalu református templom \nEgy Árpád-kori településen\, a Bánffy család támogatásával épült gótikus kolostortemplom\, amelyet a reformáció idején vettek birtokba a reformátusok. Az épületet a történelem során török és Habsburg pusztítások\, valamint tűzvészek is károsították\, de a 19. század végére újjáépült. 2020–2021-ben Róth Miksa tervei alapján megkezdték a templom ólomüveg ablakainak restaurálását\, amelyekbe református szimbólumokkal és bibliai igékkel ellátott medalionok is kerültek. \n \nForrás: oroksegtura.hu / templomut.hu / lovagkiraly.org / welcometoromaia.eu / szilagynagyfaluref.ro\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/kozepkori-templomok-uzenete/
LOCATION:Vas
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/akos.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR