BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.16.3//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://demomatine.lionheart.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260619T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260621T193000
DTSTAMP:20260615T161618
CREATED:20260608T180733Z
LAST-MODIFIED:20260613T020040Z
UID:7436-1781852400-1782070200@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Kalotaszeg varázsa: a vízeséstől\, a festett mennyezeten át Kós Károlyig
DESCRIPTION:Kirándulásunk során Erdély szellemi és épített örökségét tárjuk fel egy időkapunk keresztül. Kalotaszeg és Torockó vidéke olyan eleven katedrális\, ahol a 13. századi festett kazettás mennyezetek\, az Árpád-kori templomalapok\, egy római villa romjaira emelt szentély és Kós Károly művésztelepi álmai mind-mind egymásra rétegződnek. A menyasszonyi fátyol vízesés\, a kétszer kelő nap Torockón\, a Székelykő kihívása és a GMO-mentes Kalotaszentkirály vendégszeretete nem pusztán programpontok\, hanem egymásba fonódó üzenetek: a természet\, a hit\, a székely-magyar építőszellem és a 21. századi tudatosság szimbiózisa. \nK a l o t a sz e n t k i r á ly – H a v a s r e k e tty e vízesés – M a gy a r v a l k ó – K ö r ö s  f ő – T o r o c k ó – M a gy a r gy e r ő m o n o s t o r – Sz t á n a \nSzakmai vezetőnk:Nagy Dénes magyar-ausztrál matematikus\, tudomány- és technikatörténész\, a Szimmetria Társaság és az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottság alapító elnöke.Helyi vezetőink:Vincze-Kecskés István házigazdánk a Püspök panzió tulajdonosa\, idegenvezető\, falusi vendéglátó\,Szabó Csaba gépészmérnök\, erdélyi magyar idegenvezető\, a Mercurius Tour tulajdonosa. \n1. napKalotaszentkirály: Szállás elfoglalása\, frissen sült pogácsa\, szilvapálinka kóstoló.Havasrekettye: Menyasszonyi fátyol vízesés megtekintése\, könnyed gyalogtúra egy vadregényes környezetben.Magyarvalkó: XIII-szi. festett kazettás mennyezetű templom megtekintése.Kalotaszentkirály: Közös vacsora a Püspök panzióban. \n2. napKörösfő: Festett kazettás mennyezetű templom megtekintése.Torockó: Séta az Európa Nostra-díjas faluban\, falumúzeum megtekintése\, falu megtekintése vagy a Székelykő megmászása.Kalotaszentkirály: Közös vacsora a Püspök panzióban\, utána népviseleti és néptáncbemutató. \n3. napMagyargyerőmonostor: Kalotaszeg legöregebb temploma\, festett kazettás mennyezetű templom megtekintése.Sztána: Római villa alapjaira épült Árpád-kori eredetű templom\, Kós Károly hagyatékának a Varjúvár és a Szentimrei-villa megtekintése. \nKalotaszentkirály Árpád-kori falu\, egyike annak a 14 településnek\, amely a megyében GMO mentes régiót alakított.Havasrekettyei vízesés a Vigyázó hegység keleti oldalán a Seaca völgyben található\, a víz szétszóródása\, akár egy menyasszonyi fátyol – 6 km aszfaltos úton melynek a vége 1.3 km széles\, kitaposott erdei ösvény és visszafelé is ugyan ez az út.Magyarvalkó 13. századi eredetű református temploma – a fatornácos\, négy fiatornyos toronnyal\, az apró\, kékre festett padokkal\, a piros írásos és fehér vagdalásos varrottasokkal – az egyik legszebb\, legmeghittebb hangulatú kalotaszegi templom.Körösfőn található Kalotaszeg másik leglátványosabb református temploma\, mely négy fiatornyos tornyával\, Umling Lőrinc gyönyörűen megfestett fakazettás mennyezetével várja az ide látogatókat.Torockó különleges hely\, épített öröksége miatt Europa Nostra-díjjal kitüntetett\, Hungarikumként jegyzett és az egyik leglátogatottabb erdélyi magyar település. Itt a nap kétszer kel fel. Első felbukkanása után ugyanis visszabújik a település mellett magasodó jellegzetes formájú hegy\, a Székelykő sziklaorma mögé\, hogy aztán kicsivel később újra kiemelkedjen mögüle. Vízimalma a Kárpát-medence legkorábbi felül csapos patakmalma\, egy igazi építészettörténeti ritkaság. Ötszáz éves vasércbányászatát és a helyi fémfeldolgozás történetét ismerhetjük meg\, ha ellátogatunk a községközpont néprajzi múzeumába. A társaság azon része\, aki szeretné megmássza a Székelykövet\, amíg a másik része Szabó Csaba helyi idegenvezetővel megismerheti a falu történetét és további értékeit – a Székelykő 12 km oda-vissza\, felfelé kényelmes tempóban 2\,5 óra\, lefelé 1\,5 óra\, közepesen nehéz kék túraútvonal.Magyargyerőmonostor Kalotaszeg legöregebb fesstett kazettás temploma\, melyet a honfoglaló Gyerő nemzetség 1196-ban családi monostornak épített és előbb a ciszterciek\, majd a bencések birtokába került.Sztána alacsony kőfallal körülvett református temploma a falu központjában fekszik\, melyről kiderült\, hogy felmenő falainak jelentős része Árpád-kori és 15. századi eredetű\, belsejében pedig előkerültek az Árpád-kori szentély alapfalai\, melyet egy római villa maradványaira építettek. Sztána elsősorban arról nevezetes\, hogy itt élt és alkotott id. Kós Károly építész\, és itt született és élt a fia\, ifj. Kós Károly néprajzkutató. A Sztánai völgyben három\, ma még álló épület is a nevéhez köthető\, a Varjúvár (kívülről megtekinthető csak) – amely eredetileg művésztelepnek épült\, majd állandó otthonává vált –\, a Szentimrei-villa\, amelyet barátjának\, Szentimrei Jenőnek tervezett; és egy nyaraló\, amelyet lánytestvérének\, Kós Szidóniának és családjának tervezett – a két helyszín csak és kizárólag gyalogosan látogatható egy aszfaltos gyönyörű természeti környezetben vezető mezei úton\, 3 km odafelé és ugyanennyi vissza. \nMagyarvalkó \nA Magyarvalkó feletti dombon a Ferenc-rendi barátok alapítottak templomot 1261-ben. A román építészeti stílus jegyeit viselő kis kápolnát 1452-ben bővítették ki a gótikus stílusú\, támpilléres\, sokszögű szentéllyel. A Valkai család nevéhez fűződő átalakítás időpontját megörökítő évszámot – részben arab számjegyekkel (1.4.V.II) – a szentély délkeleti támpillérébe vésték be. A szentélyhez 1550-ben építették a zömök\, masszív tornyot\, melynek fazsindelyes fióktornyos sisakja az 1773-as földrengés után 1774-ben készült el\, megadva jellegzetes „kalotaszegi” alakját a templomnak. Miután 1582-re az egész falu áttért a kálvinista hitre a templom a református eklézsia tulajdonába került. Az újjáépített és kibővített templomban jól láthatók a reformáció előtti szentély nyomai és a gótikus boltozat. Északi falában arabeszkkel díszített szentségtartófülke van. Érdemes megemlíteni a gótikus stílusban készített sekrestyebejárót és a befalazott kövei közül a Valkai család címerét. A templom szentélyének ablakai\, keresztelőmedencéje valamint faragott kövei a középkor hangulatát idézik. \n \nHavasrekettye \nA Havasrekettyei vízesés a Vigyázó hegység keleti oldalán a Seaca völgyben található\, amely a Rachitele patak mellékvize. A felső szakaszt egy 8 – 10 méter átmérőjű vízgyűjtő vájat határolja\, ahonnan sugárban szétterülő\, fátyol alakban hullik alá a sebességtől fehérnek ütőn vízáradat. Nevét valószínűleg alakjának köszönheti\, bár a legenda szerint egy menyasszony zuhant a mélybe és vesztette életét a sziklafalon. Fátyla fennakadt\, s az őt sirató násznép könnyeiből fakadt a vízesés. \n \nA vízesésig kellemes sétával jutunk. Jobb oldalon meredek sziklafalak\, bal oldalon sebes folyású patak kísér végig. A vízesés vadregényes környezetben már messziről hallható morajjal zúdul alá. Méltán vívta ki nevét s élvez nagy népszerűséget a turistavilágban; egyike azoknak\, melyekben a vízesések szépségére s imponáló hatására nézve legfontosabb mindkét tényező – úgy a víz bősége\, mint a zuhatag magassága közreműködik\, hogy a benyomást megkapóbbá tegye.” -irja Czárán Gyula. Kevésbé ismert tény\, hogy 1903-ban a hegység délkeleti oldalának jelentős része Bánffy Miklós erdőbirtokaihoz tartozott\, aki szintén szerelmese volt a tájnak. “: „Minden mindig ugyanaz\, mindig más és mégis azonos\, a szem elkap egy-egy ilyen habrongyot\, mely hullás közben átváltozik méretes cafattá\, miközben más-más patyolat testvére odafönn megszületik ezernyi társával\, kilövell szabadon\, hogy ez is úgy hulljon le\, enyhén\, ahogy a madár száll és újra és újra és mindig és mindig folytonosan\, soha meg nem szűnően…” \nA vízesés aljába egészen közel lehet menni a zuhataghoz\, kiépített lépegetőkön. \nKörösfő \nKalotaszeg egyik leglátványosabb református temploma\, mely négy fiatornyos tornyával\, Umling Lőrinc gyönyörűen megfestett fakazettás mennyezetével várja az ide látogatókat. A szász mester 135 panelt festett a 225-ből\, a nyugati és keleti karzaton további munkái csodálhatók meg. A templom 1841-es orgonája a nagyváradi Kolonics István orgonakészítő mestert dicsérik. Különleges darabja a templomnak II. Rákóczi György ajándéka\, egy szépen mintázott török szőttes. Az 1660-tól őrzött ereklye az itt sebeire gyógyírt találó nagyúr történelmi emlékezete\, a helyiek büszkesége. A középkorban Körösfő egyháza előbb a váradi római katolikus püspökség kalotai főesperességéhez\, majd az erdélyi püspökség kolozsi főesperességéhez tartozott. A XIV–XV. században Körösfő egyházi fejlődését gátolták az erdélyi katolikus püspök és Sárvásár királyi népe\, valamint a Bánffyak közötti ellentétek\, birtokviszályok. Középkori temploma ezért\, feltehetően a XV.–XVI. század fordulóján épült. \n \nA református hitre tért Kolozsvár hatására végbement Kalotaszeg reformációja\, így 1601-ben Körösfőt – a hozzá tartozó Sárvásár leányegyházzal – már a virágzó református anyaegyházak sorában említették a források. A karcsú\, négy fiatornyos\, fatornácos tornyú körösfői templom a falu feletti dombtetőre épült\, a korabeli építkezési szokásoknak megfelelően nyugat–keleti tájolású\, keleti oldalon elhelyezkedő szentéllyel. A középkori templom – a XVII. századi török-tatár dúlások során – megsemmisült\, majd később az 1690-es években építették újjá. Az 1754-es kalotaszegi egyházi összeírás szerint a „hegyen lévő kőtemplomot” kőkerítés övezte. 1763. június 23-án Kalotaszeget és Kolozs vármegyét nagy földrengés rázta meg és szélvihar pusztította\, a körösfői templom is jelentős károkat szenvedett. Az 1764-es renováláskor megépült a templomtorony alatti oszlopos előtér\, bizonyára a régebbi alapokon. Az épület mai alakját az 1833–1834-es bővítés alkalmával nyerte. Ekkor falaztak be a templom cintermének déli kőkerítésébe két – feltehetőleg – római sírkövet. Az erősen megrongálódott domborművek közül az egyik „sírőrző” oroszlánt ábrázol\, a másik pedig egy férfi mellképét\, akinek könyökben behajlított és teste elé emelt keze egy áldozati tárgyat tart. A körösfői templom újabb nagyobb renoválására az 1833–34-es években került sor. Az egyházközség erre évek óta készült\, az építkezésre Erdély-szerte adományokat gyűjtöttek. \nTorockó \nTorockó (románul Rimetea) különleges hely\, mert itt a nap kétszer kel fel. Első felbukkanása után ugyanis visszabújik a település mellett magasodó jellegzetes formájú hegy\, a Székelykő sziklaorma mögé\, hogy aztán kicsivel később újra kiemelkedjen mögüle. Erdély legnyugatibb székely végvára\, és talán egyik legszebb faluja. Egykori bányászváros\, lakói betelepült székelyek\, akik megtartották évezredes szokásaikat és kultúrájukat. Jellegzetes házai és népviselete világviszonylatban is híressé teszik. \n \nMúzeum \nTorockó ötszáz éves vasércbányászatát és a helyi fémfeldolgozás történetét ismerhetjük meg\, ha ellátogatunk a községközpont néprajzi múzeumába. A Székelykő tövében fekvő régi épület emeletén található múzeum termei a régi bányaváros gazdagságát\, néphagyományait és egyedi miliőjét mutatja be. \nAz egykori bányavárosban az 1300-as években meghonosított ércbányászat fél évezreden át kitartott\, a környező vidékekhez képest példátlan jólétet biztosítva a helyi lakosságnak. „A jó megélhetést jelentő torockói bányászat és vasércfeldolgozás alkonyának első jeleit az 1700-as évek végén\, és 1800 első évtizedeiben megjelenő vajdahunyadi és resicabányai nagyipari ércfeldolgozás hozta el” \n \nSzékelykő \nEgy kopár hegycsúcs Torockótól keletre\, a Torockói-hegység része. A szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető: az ostrom alól a falut kézdi székelyek mentették fel\, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. Jellegzetes formája miatt\, a faluból nézve itt kétszer kel fel a nap. Miután felkel\, hirtelen eltűnik az 1129 m magas Székelykő mögé\, és aztán ismét megjelenik. Ezt Jókai Mór az Egy az Isten című regényében is megírta. \n \nA faluból gyalogosan megközelíthető. A hegycsúcsról szép a kilátás\, jó időben akár Tordáig is el lehet látni. A hegy megmászása a kijelölt túraútvonalon nem igényel különleges felkészülést\, de egy általános edzettség mindenképpen kell a feljutáshoz. \nMagyargyerőmonostor \nA templom legrégebbi része 1196-ban épület. Először ciszterci\, majd bencés kolostorként működött. 1330-tól önálló plébánia lett\, és így is működött egészen a reformáció 16. századi térhódításáig. Történetéről a XIII. sz.-tól fennmaradt okleveles adatok nyújtanak némi tájékoztatást. A XIII. sz. elején a falut körülölelő magaslatok déli oldalán feltehetően Szent-Benedek-rendi apátságot alapított a Kalota nemzetség Gerő ága. Az apátságot 1241 -ben feldúlták a tatárok\, de később újra helyreállt egy földesúri donáció nyomán (Bunyitai Vince 1883-84.11.353). A falut\, mely a monostorról kapta a nevét\, 1241-ben a tatárok kirabolják (Rogerius IV.T.319). Az osztatlan hajó kétségkívül a legrégibb és eredetileg torony nélkül állt\, erre enged következtetni a nyugati homlokzat teljes kiépítése\, amit különös gonddal díszítettek a templom építői. A nemzetségi monostorokra annyira jellemző nyugati toronypár később épült\, a XIII. század második felében. A gazdag szobrászati dísz (a torony egyik ablakának sárkánypáros fejezete\, lunettadombormű\, a Luxuria igen provinciális ábrázolása – az ún. „Madárleány”) a késő-romanikus szobrászat Jákról kiinduló vonulatába tartozhat\, amelyet Erdélyben akár több\, egymástól függetlenül is dolgozó kőfaragó is képviselhetett. A sárkányölő Szent Mihály domborműve talán egy (valamivel) tanultabb románkori mester munkája. A két hasonló méretű és befoglaló formájú dombormű\, bár több stilisztikai különbség fedezhető fel közöttük\, feltételezésünk szerint ugyanabba a ma már ismeretlen kompozícióba tartozhatott. \n \nSztána / Templom \nSztána alacsony kőfallal körülvett református temploma a falu központjában fekszik. Építésének ideje bizonytalan.  A padlózat alatt talált csontok\, maradványok arra engedtek következtetni\, hogy a templom már a 11. században létezett. A ma álló\, 17-19. századinak kinéző templomról kiderült\, hogy felmenő falainak jelentős része Árpád-kori és 15. századi eredetű\, belsejében pedig előkerültek az Árpád-kori szentély alapfalai\, melyet egy római villa maradványaira építettek. \n \nA templom kutatás még az utolsó nap is tartogatott meglepetést\, ugyanis a régészek páratlan leletre bukkantak egy\, a szentélyben előkerült sírban. A koporsós sírban egy fiatal nő vázára bukkantak\, fején főkötővel\, mellkasán apró vasból készült franciakapcsok korrodált maradványaival. A főkötő a 16. század első felére keltezhető\, jellegzetes darab\, de régészeti kontextusból unikális egy ilyen finom\, aprólékos és sérülékeny tárgy előkerülése. Az írott források fényében egyetlen egy család jöhet csak szóba Sztána esetében\, mégpedig a Gyerőfi. \nA sztánai református templom visszabontott Árpád-kori félköríves szentélye\, benne átlósan egy római épület maradványai 2021. május 12-én.\nKós Károly hagyaték / Varjúvár \nA Kalotaszegen található Sztána elsősorban arról nevezetes\, hogy itt élt és alkotott id. Kós Károly építész\, és itt született és élt a fia\, ifj. Kós Károly néprajzkutató. A Varjúvár eredetileg hétvégi háznak szánt épületet Kós Károly 1909-ben tervezte és 1910 őszén-telén építtette\, majd 1925-ben bővítették kétszintes toldással. Az emeleten dolgozó-\, a földszinten cselédszoba volt\, míg a középső épületrészben a földszinten konyha\, az emeleten hálószoba\, illetve 1925-ig dolgozószoba volt. A jellegzetes toronyban alul az ebédlő\, társalgó\, felül a gyerekszoba\, illetve 1925-ig a hálószoba kapott helyet. \n \nTöbbek között Dsida Jenő és Móricz Zsigmond is megfordultak a falai között. A második világháborúban feldúlták\, ezért Kós már nem költözött vissza\, bár 1977-ig élt. \nSzentimrei-villa \nA Szentimrei villa 1925-ben készült el. Amint a mestergerenda szövege mondja: „Épült ez a ház Isten segedelmével\, a Nagyapa jóságából / Ágnesnek és Juditnak Kós Károly tervei után A.D. 1925”. Akkor a mai épületnek csak az északnyugati szárnya készül el. 1937-ig nyaralóként működött\, akkor a Szentimrei család kiköltözött Sztánára\, és így a ház szükségszerűen kiegészült a négyzetes alaprajzú toronnyal\, amely Kós Károly 1925-ös tervén már szerepelt. \n \nKós Károlyt különleges viszony fűzte Kalotaszeghez és Sztánához\, hiszen diákkorában sokat járta a környékbeli falvakat\, inspirációt merítve a népi építészetből\, kalotaszegi udvarházakból\, és ezek az élmények egész életén át meghatározták. A Sztánai völgyben három\, ma még álló épület is a nevéhez köthető\, a Varjúvár – amely eredetileg művésztelepnek épült\, majd állandó otthonává vált –\, a Szentimrei-villa\, amelyet barátjának\, Szentimrei Jenőnek tervezett; és egy nyaraló\, amelyet lánytestvérének\, Kós Szidóniának és családjának tervezett. \nForrás: wikipédia / medveles.hu / btk.elte.hu / maszol.ro / kitervezte.hu\nRegisztrálni a szakmaiut@oltarimult.hu e-mail címen lehet. Információ: +36 20 312 5925 \n 
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/matine-webolda-elesitese/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/magyargeromonostor.png
END:VEVENT
END:VCALENDAR