BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.16.3//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://demomatine.lionheart.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260617T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260617T203000
DTSTAMP:20260613T114124
CREATED:20260601T171915Z
LAST-MODIFIED:20260613T015910Z
UID:7046-1781722800-1781728200@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nA belépés díjtalan!\nElőadók:Albert Anna Leona\, Gubinecz Ákos – énekKovács Nemes Andor – narrációErdő Zoltán – tárogatóDobozy Ágoston – zongoraAz Anima Musicae Kamarazenekar vonósnégyese \n\n\n\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!\n \n 
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/esemeny-3/
LOCATION:Szabadka Zeneiskola\, Štrosmajerova 3.\, Subotica\, 24000\, Serbia
CATEGORIES:Koncert,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/05/PentaEssentia-kamara-scaled.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260619T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260621T193000
DTSTAMP:20260613T114124
CREATED:20260608T180733Z
LAST-MODIFIED:20260613T020040Z
UID:7436-1781852400-1782070200@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Kalotaszeg varázsa: a vízeséstől\, a festett mennyezeten át Kós Károlyig
DESCRIPTION:Kirándulásunk során Erdély szellemi és épített örökségét tárjuk fel egy időkapunk keresztül. Kalotaszeg és Torockó vidéke olyan eleven katedrális\, ahol a 13. századi festett kazettás mennyezetek\, az Árpád-kori templomalapok\, egy római villa romjaira emelt szentély és Kós Károly művésztelepi álmai mind-mind egymásra rétegződnek. A menyasszonyi fátyol vízesés\, a kétszer kelő nap Torockón\, a Székelykő kihívása és a GMO-mentes Kalotaszentkirály vendégszeretete nem pusztán programpontok\, hanem egymásba fonódó üzenetek: a természet\, a hit\, a székely-magyar építőszellem és a 21. századi tudatosság szimbiózisa. \nK a l o t a sz e n t k i r á ly – H a v a s r e k e tty e vízesés – M a gy a r v a l k ó – K ö r ö s  f ő – T o r o c k ó – M a gy a r gy e r ő m o n o s t o r – Sz t á n a \nSzakmai vezetőnk:Nagy Dénes magyar-ausztrál matematikus\, tudomány- és technikatörténész\, a Szimmetria Társaság és az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottság alapító elnöke.Helyi vezetőink:Vincze-Kecskés István házigazdánk a Püspök panzió tulajdonosa\, idegenvezető\, falusi vendéglátó\,Szabó Csaba gépészmérnök\, erdélyi magyar idegenvezető\, a Mercurius Tour tulajdonosa. \n1. napKalotaszentkirály: Szállás elfoglalása\, frissen sült pogácsa\, szilvapálinka kóstoló.Havasrekettye: Menyasszonyi fátyol vízesés megtekintése\, könnyed gyalogtúra egy vadregényes környezetben.Magyarvalkó: XIII-szi. festett kazettás mennyezetű templom megtekintése.Kalotaszentkirály: Közös vacsora a Püspök panzióban. \n2. napKörösfő: Festett kazettás mennyezetű templom megtekintése.Torockó: Séta az Európa Nostra-díjas faluban\, falumúzeum megtekintése\, falu megtekintése vagy a Székelykő megmászása.Kalotaszentkirály: Közös vacsora a Püspök panzióban\, utána népviseleti és néptáncbemutató. \n3. napMagyargyerőmonostor: Kalotaszeg legöregebb temploma\, festett kazettás mennyezetű templom megtekintése.Sztána: Római villa alapjaira épült Árpád-kori eredetű templom\, Kós Károly hagyatékának a Varjúvár és a Szentimrei-villa megtekintése. \nKalotaszentkirály Árpád-kori falu\, egyike annak a 14 településnek\, amely a megyében GMO mentes régiót alakított.Havasrekettyei vízesés a Vigyázó hegység keleti oldalán a Seaca völgyben található\, a víz szétszóródása\, akár egy menyasszonyi fátyol – 6 km aszfaltos úton melynek a vége 1.3 km széles\, kitaposott erdei ösvény és visszafelé is ugyan ez az út.Magyarvalkó 13. századi eredetű református temploma – a fatornácos\, négy fiatornyos toronnyal\, az apró\, kékre festett padokkal\, a piros írásos és fehér vagdalásos varrottasokkal – az egyik legszebb\, legmeghittebb hangulatú kalotaszegi templom.Körösfőn található Kalotaszeg másik leglátványosabb református temploma\, mely négy fiatornyos tornyával\, Umling Lőrinc gyönyörűen megfestett fakazettás mennyezetével várja az ide látogatókat.Torockó különleges hely\, épített öröksége miatt Europa Nostra-díjjal kitüntetett\, Hungarikumként jegyzett és az egyik leglátogatottabb erdélyi magyar település. Itt a nap kétszer kel fel. Első felbukkanása után ugyanis visszabújik a település mellett magasodó jellegzetes formájú hegy\, a Székelykő sziklaorma mögé\, hogy aztán kicsivel később újra kiemelkedjen mögüle. Vízimalma a Kárpát-medence legkorábbi felül csapos patakmalma\, egy igazi építészettörténeti ritkaság. Ötszáz éves vasércbányászatát és a helyi fémfeldolgozás történetét ismerhetjük meg\, ha ellátogatunk a községközpont néprajzi múzeumába. A társaság azon része\, aki szeretné megmássza a Székelykövet\, amíg a másik része Szabó Csaba helyi idegenvezetővel megismerheti a falu történetét és további értékeit – a Székelykő 12 km oda-vissza\, felfelé kényelmes tempóban 2\,5 óra\, lefelé 1\,5 óra\, közepesen nehéz kék túraútvonal.Magyargyerőmonostor Kalotaszeg legöregebb fesstett kazettás temploma\, melyet a honfoglaló Gyerő nemzetség 1196-ban családi monostornak épített és előbb a ciszterciek\, majd a bencések birtokába került.Sztána alacsony kőfallal körülvett református temploma a falu központjában fekszik\, melyről kiderült\, hogy felmenő falainak jelentős része Árpád-kori és 15. századi eredetű\, belsejében pedig előkerültek az Árpád-kori szentély alapfalai\, melyet egy római villa maradványaira építettek. Sztána elsősorban arról nevezetes\, hogy itt élt és alkotott id. Kós Károly építész\, és itt született és élt a fia\, ifj. Kós Károly néprajzkutató. A Sztánai völgyben három\, ma még álló épület is a nevéhez köthető\, a Varjúvár (kívülről megtekinthető csak) – amely eredetileg művésztelepnek épült\, majd állandó otthonává vált –\, a Szentimrei-villa\, amelyet barátjának\, Szentimrei Jenőnek tervezett; és egy nyaraló\, amelyet lánytestvérének\, Kós Szidóniának és családjának tervezett – a két helyszín csak és kizárólag gyalogosan látogatható egy aszfaltos gyönyörű természeti környezetben vezető mezei úton\, 3 km odafelé és ugyanennyi vissza. \nMagyarvalkó \nA Magyarvalkó feletti dombon a Ferenc-rendi barátok alapítottak templomot 1261-ben. A román építészeti stílus jegyeit viselő kis kápolnát 1452-ben bővítették ki a gótikus stílusú\, támpilléres\, sokszögű szentéllyel. A Valkai család nevéhez fűződő átalakítás időpontját megörökítő évszámot – részben arab számjegyekkel (1.4.V.II) – a szentély délkeleti támpillérébe vésték be. A szentélyhez 1550-ben építették a zömök\, masszív tornyot\, melynek fazsindelyes fióktornyos sisakja az 1773-as földrengés után 1774-ben készült el\, megadva jellegzetes „kalotaszegi” alakját a templomnak. Miután 1582-re az egész falu áttért a kálvinista hitre a templom a református eklézsia tulajdonába került. Az újjáépített és kibővített templomban jól láthatók a reformáció előtti szentély nyomai és a gótikus boltozat. Északi falában arabeszkkel díszített szentségtartófülke van. Érdemes megemlíteni a gótikus stílusban készített sekrestyebejárót és a befalazott kövei közül a Valkai család címerét. A templom szentélyének ablakai\, keresztelőmedencéje valamint faragott kövei a középkor hangulatát idézik. \n \nHavasrekettye \nA Havasrekettyei vízesés a Vigyázó hegység keleti oldalán a Seaca völgyben található\, amely a Rachitele patak mellékvize. A felső szakaszt egy 8 – 10 méter átmérőjű vízgyűjtő vájat határolja\, ahonnan sugárban szétterülő\, fátyol alakban hullik alá a sebességtől fehérnek ütőn vízáradat. Nevét valószínűleg alakjának köszönheti\, bár a legenda szerint egy menyasszony zuhant a mélybe és vesztette életét a sziklafalon. Fátyla fennakadt\, s az őt sirató násznép könnyeiből fakadt a vízesés. \n \nA vízesésig kellemes sétával jutunk. Jobb oldalon meredek sziklafalak\, bal oldalon sebes folyású patak kísér végig. A vízesés vadregényes környezetben már messziről hallható morajjal zúdul alá. Méltán vívta ki nevét s élvez nagy népszerűséget a turistavilágban; egyike azoknak\, melyekben a vízesések szépségére s imponáló hatására nézve legfontosabb mindkét tényező – úgy a víz bősége\, mint a zuhatag magassága közreműködik\, hogy a benyomást megkapóbbá tegye.” -irja Czárán Gyula. Kevésbé ismert tény\, hogy 1903-ban a hegység délkeleti oldalának jelentős része Bánffy Miklós erdőbirtokaihoz tartozott\, aki szintén szerelmese volt a tájnak. “: „Minden mindig ugyanaz\, mindig más és mégis azonos\, a szem elkap egy-egy ilyen habrongyot\, mely hullás közben átváltozik méretes cafattá\, miközben más-más patyolat testvére odafönn megszületik ezernyi társával\, kilövell szabadon\, hogy ez is úgy hulljon le\, enyhén\, ahogy a madár száll és újra és újra és mindig és mindig folytonosan\, soha meg nem szűnően…” \nA vízesés aljába egészen közel lehet menni a zuhataghoz\, kiépített lépegetőkön. \nKörösfő \nKalotaszeg egyik leglátványosabb református temploma\, mely négy fiatornyos tornyával\, Umling Lőrinc gyönyörűen megfestett fakazettás mennyezetével várja az ide látogatókat. A szász mester 135 panelt festett a 225-ből\, a nyugati és keleti karzaton további munkái csodálhatók meg. A templom 1841-es orgonája a nagyváradi Kolonics István orgonakészítő mestert dicsérik. Különleges darabja a templomnak II. Rákóczi György ajándéka\, egy szépen mintázott török szőttes. Az 1660-tól őrzött ereklye az itt sebeire gyógyírt találó nagyúr történelmi emlékezete\, a helyiek büszkesége. A középkorban Körösfő egyháza előbb a váradi római katolikus püspökség kalotai főesperességéhez\, majd az erdélyi püspökség kolozsi főesperességéhez tartozott. A XIV–XV. században Körösfő egyházi fejlődését gátolták az erdélyi katolikus püspök és Sárvásár királyi népe\, valamint a Bánffyak közötti ellentétek\, birtokviszályok. Középkori temploma ezért\, feltehetően a XV.–XVI. század fordulóján épült. \n \nA református hitre tért Kolozsvár hatására végbement Kalotaszeg reformációja\, így 1601-ben Körösfőt – a hozzá tartozó Sárvásár leányegyházzal – már a virágzó református anyaegyházak sorában említették a források. A karcsú\, négy fiatornyos\, fatornácos tornyú körösfői templom a falu feletti dombtetőre épült\, a korabeli építkezési szokásoknak megfelelően nyugat–keleti tájolású\, keleti oldalon elhelyezkedő szentéllyel. A középkori templom – a XVII. századi török-tatár dúlások során – megsemmisült\, majd később az 1690-es években építették újjá. Az 1754-es kalotaszegi egyházi összeírás szerint a „hegyen lévő kőtemplomot” kőkerítés övezte. 1763. június 23-án Kalotaszeget és Kolozs vármegyét nagy földrengés rázta meg és szélvihar pusztította\, a körösfői templom is jelentős károkat szenvedett. Az 1764-es renováláskor megépült a templomtorony alatti oszlopos előtér\, bizonyára a régebbi alapokon. Az épület mai alakját az 1833–1834-es bővítés alkalmával nyerte. Ekkor falaztak be a templom cintermének déli kőkerítésébe két – feltehetőleg – római sírkövet. Az erősen megrongálódott domborművek közül az egyik „sírőrző” oroszlánt ábrázol\, a másik pedig egy férfi mellképét\, akinek könyökben behajlított és teste elé emelt keze egy áldozati tárgyat tart. A körösfői templom újabb nagyobb renoválására az 1833–34-es években került sor. Az egyházközség erre évek óta készült\, az építkezésre Erdély-szerte adományokat gyűjtöttek. \nTorockó \nTorockó (románul Rimetea) különleges hely\, mert itt a nap kétszer kel fel. Első felbukkanása után ugyanis visszabújik a település mellett magasodó jellegzetes formájú hegy\, a Székelykő sziklaorma mögé\, hogy aztán kicsivel később újra kiemelkedjen mögüle. Erdély legnyugatibb székely végvára\, és talán egyik legszebb faluja. Egykori bányászváros\, lakói betelepült székelyek\, akik megtartották évezredes szokásaikat és kultúrájukat. Jellegzetes házai és népviselete világviszonylatban is híressé teszik. \n \nMúzeum \nTorockó ötszáz éves vasércbányászatát és a helyi fémfeldolgozás történetét ismerhetjük meg\, ha ellátogatunk a községközpont néprajzi múzeumába. A Székelykő tövében fekvő régi épület emeletén található múzeum termei a régi bányaváros gazdagságát\, néphagyományait és egyedi miliőjét mutatja be. \nAz egykori bányavárosban az 1300-as években meghonosított ércbányászat fél évezreden át kitartott\, a környező vidékekhez képest példátlan jólétet biztosítva a helyi lakosságnak. „A jó megélhetést jelentő torockói bányászat és vasércfeldolgozás alkonyának első jeleit az 1700-as évek végén\, és 1800 első évtizedeiben megjelenő vajdahunyadi és resicabányai nagyipari ércfeldolgozás hozta el” \n \nSzékelykő \nEgy kopár hegycsúcs Torockótól keletre\, a Torockói-hegység része. A szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető: az ostrom alól a falut kézdi székelyek mentették fel\, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. Jellegzetes formája miatt\, a faluból nézve itt kétszer kel fel a nap. Miután felkel\, hirtelen eltűnik az 1129 m magas Székelykő mögé\, és aztán ismét megjelenik. Ezt Jókai Mór az Egy az Isten című regényében is megírta. \n \nA faluból gyalogosan megközelíthető. A hegycsúcsról szép a kilátás\, jó időben akár Tordáig is el lehet látni. A hegy megmászása a kijelölt túraútvonalon nem igényel különleges felkészülést\, de egy általános edzettség mindenképpen kell a feljutáshoz. \nMagyargyerőmonostor \nA templom legrégebbi része 1196-ban épület. Először ciszterci\, majd bencés kolostorként működött. 1330-tól önálló plébánia lett\, és így is működött egészen a reformáció 16. századi térhódításáig. Történetéről a XIII. sz.-tól fennmaradt okleveles adatok nyújtanak némi tájékoztatást. A XIII. sz. elején a falut körülölelő magaslatok déli oldalán feltehetően Szent-Benedek-rendi apátságot alapított a Kalota nemzetség Gerő ága. Az apátságot 1241 -ben feldúlták a tatárok\, de később újra helyreállt egy földesúri donáció nyomán (Bunyitai Vince 1883-84.11.353). A falut\, mely a monostorról kapta a nevét\, 1241-ben a tatárok kirabolják (Rogerius IV.T.319). Az osztatlan hajó kétségkívül a legrégibb és eredetileg torony nélkül állt\, erre enged következtetni a nyugati homlokzat teljes kiépítése\, amit különös gonddal díszítettek a templom építői. A nemzetségi monostorokra annyira jellemző nyugati toronypár később épült\, a XIII. század második felében. A gazdag szobrászati dísz (a torony egyik ablakának sárkánypáros fejezete\, lunettadombormű\, a Luxuria igen provinciális ábrázolása – az ún. „Madárleány”) a késő-romanikus szobrászat Jákról kiinduló vonulatába tartozhat\, amelyet Erdélyben akár több\, egymástól függetlenül is dolgozó kőfaragó is képviselhetett. A sárkányölő Szent Mihály domborműve talán egy (valamivel) tanultabb románkori mester munkája. A két hasonló méretű és befoglaló formájú dombormű\, bár több stilisztikai különbség fedezhető fel közöttük\, feltételezésünk szerint ugyanabba a ma már ismeretlen kompozícióba tartozhatott. \n \nSztána / Templom \nSztána alacsony kőfallal körülvett református temploma a falu központjában fekszik. Építésének ideje bizonytalan.  A padlózat alatt talált csontok\, maradványok arra engedtek következtetni\, hogy a templom már a 11. században létezett. A ma álló\, 17-19. századinak kinéző templomról kiderült\, hogy felmenő falainak jelentős része Árpád-kori és 15. századi eredetű\, belsejében pedig előkerültek az Árpád-kori szentély alapfalai\, melyet egy római villa maradványaira építettek. \n \nA templom kutatás még az utolsó nap is tartogatott meglepetést\, ugyanis a régészek páratlan leletre bukkantak egy\, a szentélyben előkerült sírban. A koporsós sírban egy fiatal nő vázára bukkantak\, fején főkötővel\, mellkasán apró vasból készült franciakapcsok korrodált maradványaival. A főkötő a 16. század első felére keltezhető\, jellegzetes darab\, de régészeti kontextusból unikális egy ilyen finom\, aprólékos és sérülékeny tárgy előkerülése. Az írott források fényében egyetlen egy család jöhet csak szóba Sztána esetében\, mégpedig a Gyerőfi. \nA sztánai református templom visszabontott Árpád-kori félköríves szentélye\, benne átlósan egy római épület maradványai 2021. május 12-én.\nKós Károly hagyaték / Varjúvár \nA Kalotaszegen található Sztána elsősorban arról nevezetes\, hogy itt élt és alkotott id. Kós Károly építész\, és itt született és élt a fia\, ifj. Kós Károly néprajzkutató. A Varjúvár eredetileg hétvégi háznak szánt épületet Kós Károly 1909-ben tervezte és 1910 őszén-telén építtette\, majd 1925-ben bővítették kétszintes toldással. Az emeleten dolgozó-\, a földszinten cselédszoba volt\, míg a középső épületrészben a földszinten konyha\, az emeleten hálószoba\, illetve 1925-ig dolgozószoba volt. A jellegzetes toronyban alul az ebédlő\, társalgó\, felül a gyerekszoba\, illetve 1925-ig a hálószoba kapott helyet. \n \nTöbbek között Dsida Jenő és Móricz Zsigmond is megfordultak a falai között. A második világháborúban feldúlták\, ezért Kós már nem költözött vissza\, bár 1977-ig élt. \nSzentimrei-villa \nA Szentimrei villa 1925-ben készült el. Amint a mestergerenda szövege mondja: „Épült ez a ház Isten segedelmével\, a Nagyapa jóságából / Ágnesnek és Juditnak Kós Károly tervei után A.D. 1925”. Akkor a mai épületnek csak az északnyugati szárnya készül el. 1937-ig nyaralóként működött\, akkor a Szentimrei család kiköltözött Sztánára\, és így a ház szükségszerűen kiegészült a négyzetes alaprajzú toronnyal\, amely Kós Károly 1925-ös tervén már szerepelt. \n \nKós Károlyt különleges viszony fűzte Kalotaszeghez és Sztánához\, hiszen diákkorában sokat járta a környékbeli falvakat\, inspirációt merítve a népi építészetből\, kalotaszegi udvarházakból\, és ezek az élmények egész életén át meghatározták. A Sztánai völgyben három\, ma még álló épület is a nevéhez köthető\, a Varjúvár – amely eredetileg művésztelepnek épült\, majd állandó otthonává vált –\, a Szentimrei-villa\, amelyet barátjának\, Szentimrei Jenőnek tervezett; és egy nyaraló\, amelyet lánytestvérének\, Kós Szidóniának és családjának tervezett. \nForrás: wikipédia / medveles.hu / btk.elte.hu / maszol.ro / kitervezte.hu\nRegisztrálni a szakmaiut@oltarimult.hu e-mail címen lehet. Információ: +36 20 312 5925 \n 
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/matine-webolda-elesitese/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/magyargeromonostor.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260729T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260729T203000
DTSTAMP:20260613T114124
CREATED:20260613T010230Z
LAST-MODIFIED:20260613T020212Z
UID:7572-1785351600-1785357000@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nA belépés díjtalan!\nElőadók:Albert Anna Leona\, Gubinecz Ákos – énekTóth János Gergely – narrációErdő Zoltán – tárogatóDobozy Ágoston- zongoraAz Anima Musicae Kamarazenekar vonósnégyese \nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/penta-essentia-memento-1526-zene-az-ot-genius-foldjerol/
LOCATION:Kapolcsi Szentháromság-templom\, Kossuth u. 64.\, Kapolcs\, Veszprém\, 8294
CATEGORIES:Koncert,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/05/PentaEssentia-kamara-scaled.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260813T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260814T190000
DTSTAMP:20260613T114124
CREATED:20260601T173153Z
LAST-MODIFIED:20260613T020324Z
UID:7052-1786604400-1786734000@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÜZENETE A FELSŐ-TISZA-VIDÉKÉN ÉS A SZILÁGYSÁGBAN
DESCRIPTION:A kirándulás a Kárpát-medence gazdag középkori egyházi örökségét mutatja be\, kilenc református és két római katolikus műemléktemplomon keresztül. A szilágysági és nyírségi templomok különleges értékei a gótikus és román kori építészeti megoldások\, a 14-18. századi freskók (Szent György és a sárkány\, Szent László legendák)\, valamint a pataki mesterek által festett kazettás mennyezetek. Az épületek története szorosan összefonódik a magyar nemesi családokkal (Bánffy\, Bátori\, Ákos nemzetség)\, és a reformáció elterjedésével Erdélyben. A templomok máig élő gyülekezetek otthonai\, ahol a hagyományőrzés és a megújulás egyszerre van jelen. \n\n\n\n\n\n1.NAP: SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY ÉS SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN\n\n\n\n\nÓ f e h é r t ó – L a s k o d – B a k t a l ó r á n t h á z a – T a r p a – V á m o s a ty a – L ó ny a \n\n\n\n\nElső napunkon a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék középkori templomait járjuk körbe\, melyeket a 13–15. században nemesi családok (Bátoriak\, Gutkeled nemzetség) építtettek. A látnivalók között feltűnnek a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló freskók\, a liliomos református falfestések\, valamint a ritka gótikus építészeti részletek és fa harangtornyok. Az épületek története egyben a hitvallásváltásokról (katolikus–református) és a középkori mesterek vándorlásáról is tanúskodik. \n\n\n\n\nB e r e g d a r ó c (szállás) Hét csillag üdülő és konferenciaközpont (közös vacsora és reggeli másnap indulás előtt). \n\n\n\n\n2.NAP: A SZILÁGYSÁG LEGSZEBB REFORMÁTUS TEMPLOMAI\n\n\n\n\nÁ k o s – S o m ly ó ú j l a k – Sz i l á gy s o m ly ó – Sz i l á gy k r a sz n a – Sz i l á gy n a gy f a l u \n\n\n\n\n\nA második nap során felkeressük Szilágy megye legértékesebb református műemléktemplomait. Megcsodálhatjuk a kazettás mennyezeteket\, a gótikus és román kori építészeti részleteket\, valamint az újjáépített ólomüveg ablakokat. Az út során bepillantást nyerhetünk a helyi gyülekezetek gazdag történelmébe\, néprajzi hagyományaiba és a templomokhoz fűződő érdekes helyi mondákba is. \nSzakmai vezetőnk: Prokopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész\, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.\nHelyi szakmai vezetőnk: Szatmári István építész\, műemlékvédelmi szakértő\, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara alelnöke\, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke. \nÓfehértói római katolikus templom \nA 14. századból származik\, és a Bátori családhoz köthető. Déli homlokzatán Kőmíves Mihály 1641-es felirata és liliomos festése látható. Belsejében kiemelkedő látványosság a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló hatalmas freskó\, valamint más középkori bibliai jelenetek és szentábrázolások. \n \nLaskodi református templom \nElső említése 1483-ból származik\, de eredeti\, torony nélküli épülete valószínűleg a 13–14. század fordulóján épült. A templomot a 18–19. században többször átépítették\, a torony 1863-ra készült el. Az 1999-es feltárások során előkerült középkori falképek közül kiemelkedik a 14. századi Szent László-ciklus\, valamint Szent György- és Utolsó ítélet-ábrázolás. \n \nBaktalórántházi római katolikus templom \nA templom különlegessége vakolat nélküli fala\, melyen a történeti építési rétegek jól olvashatók\, valamint a sötétre égetett téglákból kialakított „szőnyegminta”. A 2011-ben feltárt freskók közül kiemelkedik a ritka Szent László mennyei koronázását ábrázoló jelenet. A szentély és a hajó falain további jelenetek láthatók\, mint Szent Dorottya legendája\, Szent Ilona a Szent Kereszttel\, valamint a keresztrefeszítés és Árpád-házi Szent Erzsébet alakja\, amelyek a 15. század elején készültek. \n \nTarpai református templom \nEredetileg a 14. században épült\, majd a Bátoriak idején\, a 15. században jelentősen átalakították. A 16. század közepén a református hitre tértek\, 1795-ben pedig hatalmas teremtemplomot és 45\,5 méter magas tornyot emeltek. Értékes középkori részei a fennmaradt falak\, a két déli kapu\, a Bátori-címeres kőtábla\, valamint a ritka\, jó állapotban megőrzött gótikus ajtólap. Különleges látványosságai a 15. századi falképek\, köztük Szent György sárkányküzdelme\, a keresztrefeszítés és Szent Mihály alakja. \n\n \nVámosatya református templom \nValószínűleg 1289 és 1334 között épült\, alaprajzi elrendezése hasonlóságot mutat a környék más középkori templomaival. A szentély kőbordás boltozatának címerpajzsos zárókövén a Gutkeled nemzetség címere látható. A templom 1565 körül került a reformátusokhoz\, berendezéséből kiemelkedik a Felső-Tisza-vidék legkorábbi fa karzata (1769) és a 26\,5 méteres fa harangtorony\, amely a világörökségi várományos listán szerepel. A falakon előkerült 17. századi falfestmény-töredékek hasonlóságot mutatnak a csarodai díszítésekkel\, restaurálásuk részben a 2001-es árvíz után történt. \n \nLónyai református templom \nA 14. század elejéről származó\, egyszerű szerkezetű falusi lovagkori emlék\, amely szentélyének bordás keresztboltozatával egy regionális templomcsalád tagja. Az épületet a „mosolygó szenteket” ábrázoló mester freskói díszítették\, köztük a Köpönyeges Madonna és Szent György alakja. A 15. századi kifestés nyomán itáliai trecento hatású apostolképek is láthatók\, míg a 17. századi virágmintás díszítés és a mellette álló\, 1781-ben épült 26 méteres fa harangtorony a templom későbbi rétegeit képviseli. \n \nÁkosi református templom \nA  12–13. században épült az Ákos nemzetség családi monostoraként\, és a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban fennmaradt románkori bazilikája. A háromhajós\, két tornyos\, téglából épült templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják. Az évszázadok során tűzvész\, török támadás és villámcsapás is károsította\, de a 19. század végén Schulek Frigyes vezetésével műemléki helyreállításon esett át. Napjainkban Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke. \n \nSomlyóújlak református templom \nA rejtekfolyosós templom egy 13. századi\, Árpád-kori eredetű épület\, amelynek hajója és tornya román stílusjegyeket őriz. Eredeti szentélye 1866-os tűzvészben leomlott\, helyette barokk stílusban építettek újat. A 2010-es és 2012-es régészeti feltárások során előkerült az eredeti sokszögű szentély\, valamint egy 16. századi nemesi kettős sír\, benne gazdag ruházatú férfi és nő maradványaival\, feltehetően a helyi Sutak-Újlaki család tagjaival. \n \nSzilágysomlyó református templom \nA templom története a 16. század elején kezdődött egy vesszőtemplommal. A jelenlegi kőtemplom 1670-ben épült\, de a 18. század elején hadi események következtében ismét elpusztult. Az 1729–1736 között újjáépített\, zsindelyes fatornyos templom 1815-ben már kőtornyot kapott. A kazettás mennyezetet Pataki János (1737)\, az orgonát Johannes Hahn (1769) készítette\, a toronyórát pedig 1817-ben szerelték be. \nSzilágykraszna református templom \nA 14. századi késő gótika idején épült\, legjelentősebb dísze Pataki Asztalos István 1736-os kazettás mennyezete. A gyülekezet több mint 3000 lelket számlál\, gazdag egyházi élettel\, néphagyományokkal\, különleges úrasztali kelyhekkel. A templomot a 20. század elején és 2007–2014 között is teljesen felújították\, ma élő közösségi és turisztikai központ. \n \nSzilágynagyfalu református templom \nEgy Árpád-kori településen\, a Bánffy család támogatásával épült gótikus kolostortemplom\, amelyet a reformáció idején vettek birtokba a reformátusok. Az épületet a történelem során török és Habsburg pusztítások\, valamint tűzvészek is károsították\, de a 19. század végére újjáépült. 2020–2021-ben Róth Miksa tervei alapján megkezdték a templom ólomüveg ablakainak restaurálását\, amelyekbe református szimbólumokkal és bibliai igékkel ellátott medalionok is kerültek. \n\nForrás: oroksegtura.hu / templomut.hu / lovagkiraly.org / welcometoromaia.eu / szilagynagyfaluref.ro\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/kozepkori-templomok-uzenete-2/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/laskod.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260822T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260822T193000
DTSTAMP:20260613T114124
CREATED:20260613T014745Z
LAST-MODIFIED:20260613T020547Z
UID:7581-1787421600-1787427000@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nA belépés díjtalan!\n\nElőadók:Albert Anna Leona\, Gubinecz Ákos – énekTóth János Gergely – narrációErdő Zoltán – tárogatóKirály Ádám – zongoraAz Anima Musicae Kamarazenekar vonósnégyese \n\n\n\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/penta-essentia-memento-1526-zene-az-ot-geniusz-foldjerol/
LOCATION:Kálmán Imre Művelődési Központ\, Fő tér 2.\, Siófok\, Somogy\, 8600\, Hungary
CATEGORIES:Koncert,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/05/PentaEssentia-kamara-scaled.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260828T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260829T193000
DTSTAMP:20260613T114124
CREATED:20260613T022045Z
LAST-MODIFIED:20260613T022045Z
UID:7589-1787900400-1788031800@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:ÁRPÁD-KORI KINCSEINK A NYUGATI HATÁRVIDÉKEN – A BATTHYÁNYIAK NYOMÁBAN
DESCRIPTION:A kétnapos szakmai kirándulás központi témája a Batthyány család öröksége és az Árpád-kori templomépítészet a nyugati határvidéken. A program a magyar–osztrák–szlovén (Őrség-Őrvidék-Muravidék) határháromszög gazdag építészeti és kulturális emlékeit mutatja be. \nAz 1. nap középpontjában a Batthyány család öröksége áll: a Batthyány-Strattmann-kastély a család egykori rezidenciája\, ahol boldog Batthyány-Strattmann László szemorvos élt és gyógyított. A kastély története a 15. századtól\, a Vadászlak pedig a hercegi vadászszenvedélyről mesél. Magyarszecsőd és Döröske Árpád-kori templomai a 13. századi román építészet remekei. Napunkat Őrvidéken zárjuk\, megnézzük Güssing várát – a Batthyányak ősi székhelyét -\, amely egy vulkáni kúpon áll\, 1157-ből. \nSzállásunk: N o v á k f a l v a\, a Kőszegi-hegység lábánál\, szoborparkkal\, Trianoni Emlékparkkal és tisztító hegyi levegővel. \nA 2. nap a szlovéniai Muravidék templomait járjuk be: Domonkosfa román bélletes kapuja párducos kereszttel\, Nagytótlak körtemploma 13. századi kupolafreskókkal\, Mártonhely gótikus temploma Johannes Aquila 1392-es falképeivel (festői önarckép)\, végül Csesztreg barokk freskói ifj. Dorffmeister Istvántól. A második napunk a Kárpát-medence nyugati kapujának sokszínű örökségét tárja fel. \nSzakmai vezetőink:\nProkopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész\, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.\nKoppány András régész\, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) munkatársa.\nSoós Péter szlovéniai-magyar történész\, kutató\, a lendvai magyar nemzetiségi tévéstúdió szerkesztő-riportere. Kutatási témája Sokol\, Orel és a Levente mozgalom a Muravidéken. 2022-ben elnyerte a Muravidéki Kutatói Díjat. \n1. NAP: ÁRPÁD-KORI TEMPLOMAINK – A BATTHYÁNYIAK NYOMÁBAN \nDöröske Szent Jakab-templom \nA templom országos védettségű\, 13. századi Árpád-kori műemlék. A kisméretű\, egyhajós\, félköríves szentélyű templomot feltételezhetően a Döröskei család építtette a 13. század közepén (első okleveles említése 1276). A török korban pusztulásnak indult\, a 18. században helyreállították. Az 1894-es átalakítás során új ablakokat és nyugati bejáratot nyitottak\, ami eltakarta\, de megőrizte középkori formáját. Az 1992-es régészeti feltárás során előkerült az eredeti 13. századi déli kapu\, három román kori ablak\, valamint a szentélyféloszlopok és fogazott párkány maradványai. A templom ma is használatos\, jelentős turisztikai vonzerővel bír. \n \nMagyarszecsőd Kisboldogasszony-templom \nA templom az Árpád-kori falusi téglaépítészet kiemelkedő emléke. A területet 1205-ben II. András adományozta egy vasvári várjobbágy azzal a meghagyással\, hogy Mindenszentek tiszteletére templomot építsen. Az egyhajós\, román stílusú templom 1242–1260 között téglából épült. A késő román provinciális építészet remeke. Figyelemre méltó a déli kapu részlete\, sárkányos és bimbós fejezete\, valamint a homlokzati lizénák fény-árnyék játéka. A templombelsőben feliratos falképek\, barokk oltár Mária születésével\, Szentháromság-szoborcsoport\, valamint Szent István és Szent László szobra látható. A templom a dunántúli román kori építészet egyik legszebb emléke\, teljes külső-belső helyreállítása az 1970-es évek közepén fejeződött be. \n  \n  \n 
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/arpad-kori-kincseink-a-nyugati-hatarvideken-a-batthyanyiak-nyomaban/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260918T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260919T193000
DTSTAMP:20260613T114124
CREATED:20260601T172407Z
LAST-MODIFIED:20260613T015805Z
UID:7049-1789714800-1789846200@demomatine.lionheart.hu
SUMMARY:KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÜZENETE A FELSŐ-TISZA-VIDÉKÉN ÉS A SZILÁGYSÁGBAN
DESCRIPTION:A kirándulás a Kárpát-medence gazdag középkori egyházi örökségét mutatja be\, kilenc református és két római katolikus műemléktemplomon keresztül. A szilágysági és nyírségi templomok különleges értékei a gótikus és román kori építészeti megoldások\, a 14-18. századi freskók (Szent György és a sárkány\, Szent László legendák)\, valamint a pataki mesterek által festett kazettás mennyezetek. Az épületek története szorosan összefonódik a magyar nemesi családokkal (Bánffy\, Bátori\, Ákos nemzetség)\, és a reformáció elterjedésével Erdélyben. A templomok máig élő gyülekezetek otthonai\, ahol a hagyományőrzés és a megújulás egyszerre van jelen. \n1.NAP: SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY ÉS SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN\nÓ f e h é r t ó – L a s k o d – B a k t a l ó r á n t h á z a – T a r p a – V á m o s a ty a – L ó ny a \nElső napunkon a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék középkori templomait járjuk körbe\, melyeket a 13–15. században nemesi családok (Bátoriak\, Gutkeled nemzetség) építtettek. A látnivalók között feltűnnek a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló freskók\, a liliomos református falfestések\, valamint a ritka gótikus építészeti részletek és fa harangtornyok. Az épületek története egyben a hitvallásváltásokról (katolikus–református) és a középkori mesterek vándorlásáról is tanúskodik. \nB e r e g d a r ó c (szállás) Hét csillag üdülő és konferenciaközpont (közös vacsora és reggeli másnap indulás előtt). \n2.NAP: A SZILÁGYSÁG LEGSZEBB REFORMÁTUS TEMPLOMAI\nÁ k o s – S o m ly ó ú j l a k – Sz i l á gy s o m ly ó – Sz i l á gy k r a sz n a – Sz i l á gy n a gy f a l u \nA második nap során felkeressük Szilágy megye legértékesebb református műemléktemplomait. Megcsodálhatjuk a kazettás mennyezeteket\, a gótikus és román kori építészeti részleteket\, valamint az újjáépített ólomüveg ablakokat. Az út során bepillantást nyerhetünk a helyi gyülekezetek gazdag történelmébe\, néprajzi hagyományaiba és a templomokhoz fűződő érdekes helyi mondákba is. \nSzakmai vezetőnk: Prokopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész\, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.\nHelyi szakmai vezetőnk: Szatmári István építész\, műemlékvédelmi szakértő\, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara alelnöke\, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke. \nÓfehértói római katolikus templom \nA 14. századból származik\, és a Bátori családhoz köthető. Déli homlokzatán Kőmíves Mihály 1641-es felirata és liliomos festése látható. Belsejében kiemelkedő látványosság a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló hatalmas freskó\, valamint más középkori bibliai jelenetek és szentábrázolások. \n \nLaskodi református templom \nElső említése 1483-ból származik\, de eredeti\, torony nélküli épülete valószínűleg a 13–14. század fordulóján épült. A templomot a 18–19. században többször átépítették\, a torony 1863-ra készült el. Az 1999-es feltárások során előkerült középkori falképek közül kiemelkedik a 14. századi Szent László-ciklus\, valamint Szent György- és Utolsó ítélet-ábrázolás. \n \nBaktalórántházi római katolikus templom \nA templom különlegessége vakolat nélküli fala\, melyen a történeti építési rétegek jól olvashatók\, valamint a sötétre égetett téglákból kialakított „szőnyegminta”. A 2011-ben feltárt freskók közül kiemelkedik a ritka Szent László mennyei koronázását ábrázoló jelenet. A szentély és a hajó falain további jelenetek láthatók\, mint Szent Dorottya legendája\, Szent Ilona a Szent Kereszttel\, valamint a keresztrefeszítés és Árpád-házi Szent Erzsébet alakja\, amelyek a 15. század elején készültek. \n \nTarpai református templom \nEredetileg a 14. században épült\, majd a Bátoriak idején\, a 15. században jelentősen átalakították. A 16. század közepén a református hitre tértek\, 1795-ben pedig hatalmas teremtemplomot és 45\,5 méter magas tornyot emeltek. Értékes középkori részei a fennmaradt falak\, a két déli kapu\, a Bátori-címeres kőtábla\, valamint a ritka\, jó állapotban megőrzött gótikus ajtólap. Különleges látványosságai a 15. századi falképek\, köztük Szent György sárkányküzdelme\, a keresztrefeszítés és Szent Mihály alakja. \n \nVámosatya református templom \nValószínűleg 1289 és 1334 között épült\, alaprajzi elrendezése hasonlóságot mutat a környék más középkori templomaival. A szentély kőbordás boltozatának címerpajzsos zárókövén a Gutkeled nemzetség címere látható. A templom 1565 körül került a reformátusokhoz\, berendezéséből kiemelkedik a Felső-Tisza-vidék legkorábbi fa karzata (1769) és a 26\,5 méteres fa harangtorony\, amely a világörökségi várományos listán szerepel. A falakon előkerült 17. századi falfestmény-töredékek hasonlóságot mutatnak a csarodai díszítésekkel\, restaurálásuk részben a 2001-es árvíz után történt. \n \nLónyai református templom \nA 14. század elejéről származó\, egyszerű szerkezetű falusi lovagkori emlék\, amely szentélyének bordás keresztboltozatával egy regionális templomcsalád tagja. Az épületet a „mosolygó szenteket” ábrázoló mester freskói díszítették\, köztük a Köpönyeges Madonna és Szent György alakja. A 15. századi kifestés nyomán itáliai trecento hatású apostolképek is láthatók\, míg a 17. századi virágmintás díszítés és a mellette álló\, 1781-ben épült 26 méteres fa harangtorony a templom későbbi rétegeit képviseli. \n \nÁkosi református templom \nA  12–13. században épült az Ákos nemzetség családi monostoraként\, és a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban fennmaradt románkori bazilikája. A háromhajós\, két tornyos\, téglából épült templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják. Az évszázadok során tűzvész\, török támadás és villámcsapás is károsította\, de a 19. század végén Schulek Frigyes vezetésével műemléki helyreállításon esett át. Napjainkban Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke. \n \nSomlyóújlak református templom \nA rejtekfolyosós templom egy 13. századi\, Árpád-kori eredetű épület\, amelynek hajója és tornya román stílusjegyeket őriz. Eredeti szentélye 1866-os tűzvészben leomlott\, helyette barokk stílusban építettek újat. A 2010-es és 2012-es régészeti feltárások során előkerült az eredeti sokszögű szentély\, valamint egy 16. századi nemesi kettős sír\, benne gazdag ruházatú férfi és nő maradványaival\, feltehetően a helyi Sutak-Újlaki család tagjaival. \n \nSzilágysomlyó református templom \nA templom története a 16. század elején kezdődött egy vesszőtemplommal. A jelenlegi kőtemplom 1670-ben épült\, de a 18. század elején hadi események következtében ismét elpusztult. Az 1729–1736 között újjáépített\, zsindelyes fatornyos templom 1815-ben már kőtornyot kapott. A kazettás mennyezetet Pataki János (1737)\, az orgonát Johannes Hahn (1769) készítette\, a toronyórát pedig 1817-ben szerelték be. \nSzilágykraszna református templom \nA 14. századi késő gótika idején épült\, legjelentősebb dísze Pataki Asztalos István 1736-os kazettás mennyezete. A gyülekezet több mint 3000 lelket számlál\, gazdag egyházi élettel\, néphagyományokkal\, különleges úrasztali kelyhekkel. A templomot a 20. század elején és 2007–2014 között is teljesen felújították\, ma élő közösségi és turisztikai központ. \n \nSzilágynagyfalu református templom \nEgy Árpád-kori településen\, a Bánffy család támogatásával épült gótikus kolostortemplom\, amelyet a reformáció idején vettek birtokba a reformátusok. Az épületet a történelem során török és Habsburg pusztítások\, valamint tűzvészek is károsították\, de a 19. század végére újjáépült. 2020–2021-ben Róth Miksa tervei alapján megkezdték a templom ólomüveg ablakainak restaurálását\, amelyekbe református szimbólumokkal és bibliai igékkel ellátott medalionok is kerültek. \n \nForrás: oroksegtura.hu / templomut.hu / lovagkiraly.org / welcometoromaia.eu / szilagynagyfaluref.ro\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://demomatine.lionheart.hu/esemeny/kozepkori-templomok-uzenete/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://demomatine.lionheart.hu/wp-content/uploads/2026/06/akos.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR