Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt génius földjéről
Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre, hanem Mohácsra, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával.
A művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ:
„Magyarnak lenni annyit jelent, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.
Hamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága, Kelet tüze, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.
Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt, hogy a próza, a komolyzene, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig.
A szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék, Dunántúl, Felföld, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi, és a népdalokra válaszolva, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza, a népdalok, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját.
Fellépők:
Bauer Krisztina, Gubinecz Ákos – ének
Tóth János Gergely – narráció
Erdő Zoltán – tárogató
Dobozy Ágoston – zongora
Az Anima Musicae Kamarazenekar vonósnégyese
Helyfoglalás érkezési sorrendben!